4.rész - 3 év után újra

97 8 5
                                    

Az előző részből : - Mit merészeltél mondani? - fordultam felé tettetett haraggal, aztán futottunk a ház udvarában néhány kört mert kergetni kezdtem.







- Egyébként elfelejtettem mondani,de lenne kedved ma eljönni velünk motorozni? - kérdezte tőlem Chifuyu,mire már kellőkép kifáradtam.

- Hmm,miért is ne? Végre kimozdulok kicsit a megszokott rutinomból. Elmegyek gyorsan letusolni aztán indulhatunk. - rohantam be a fürdőbe. Mikor végeztem a teendőmmel,magamra tekertem a törölközőt. Villám léptekkel trappoltam a szobámba és felöltöztem. Ezután visszamentem a srácokhoz,akik már a ház előtt vártak.

- Csipkedd magad,nem érünk rá egész nap! - pillantottam meg a két fiút a motoron, viszont természetesen Ken-chin volt a türelmetlenebb.

- Tök gyorsan végeztem,chh. - motyogtam az orrom alatt. Felültem Draken mögé,majd a kikötőhöz mentünk ami a naplementében gyönyörű volt.

- Korán ide értetek. Yn? - csatlakozott hozzánk Mitsuya,akit Mikey és Takemitchy követett.

- Én hívtam el, remélem nem baj. - vállalta fel Chifuyu,a többiek viszont erre elmosolyodtak.

- A suliból eltűntél. Már kezdtem azt hinni hogy baj van. - szólt hozzám Takemitchy,miközben kikukucskált az alacsonyabbik szőke mögül.

- Jajj, dehogy. Csak a két dolog sok lenne együtt, ezért halasztok egy évet.

- Akkor indulhatunk srácok? - kérdezte Mikey türelmetlenül,mire mindenki bólintott. Arra az elhatározásra jutottam, hogy Mitsuya mögé ülök fel, mivel vele beszéltem mostanába a legkevesebbet.




Megkell vallani,brutál jól éreztem magam a fiúkkal. Soha nem volt még ilyen jó baráti társaságom,mint ők. 2 hét alatt olyan szinten a szívemhez nőtt mindegyikőjük, hogy azt el sem tudom mondani. Talán Draken a leginkább,mivel vele szoktam tölteni a nap nagyrészét. Néha persze átjön valamelyikük ha épp kedvük tartja,vagy arra járnak. Végre olyanokkal vagyok,akiknek a közelében biztonságban érzem magam. Tényleg a bátyáimnak nevezhetem őket. Elismerem hogy borzalmasan indult velük a kapcsolatom,de ennek ellenére jól folytatódott. Megálltunk egy közeli bárba,mert megszomjaztunk,amire lehet nem tömény alkoholt kéne inni de mindegy. Helyet foglaltunk a kör alakú asztalnál és a következő módon ültünk le : én,mellettem jobbra Mikey,Draken,Takemitchy,Chifuyu, végül a kör befejeztével Mitsuya. Mindenki sört kért vagy pálinkát,én meg természetesen whiskyt,mert azt egyeszerűen imádom.




- Egész jó alapozásnak. - tette magát kényelembe Chifuyu.

- Akkor koccintsuk Yn-chan fejlődésére! - emelte égbe a pohárat osztálytársam,majd ugyan azt tettük amit ő.


Néhány itallal később már mindenki érezte a hatását. Chifuyu még sztriptízelt is,Mitsuya pedig ezt parodizálta amin nagyon jót röhögtünk. Mikey-val piros pacsiztunk,ennek hatására mindkettőnknek tele volt a keze kékes-lila foltokkal. Draken elvolt a maga álomvilágába,míg Takemitchy jókat nevetett rajtunk. Igazából ő volt az első aki elhagyta a társaságunkat,mert szegény rosszul festett.



- Amúgy ti hogy fogtok haza menni? - kérdeztem a fiúktól.

- Ezt meg hogy érted? Hát azzal amivel jöttünk,motorral. - nevetett továbbra is Mitsuya. Szerintem én voltam az egyetlen aki tudott normálisan gondolkodni.

- Részegen,ez komoly?

- Én biztos gyalog megyek haza. A motoromért meg majd eljövök ide holnap. - végre egy normális épeszű,nem csalódtam benned Chifuyu.

A bonyodalmak ellenére ( Draken x reader fanfiction) / BEFEJEZETT /Donde viven las historias. Descúbrelo ahora