Az előző részből : - Mit merészeltél mondani? - fordultam felé tettetett haraggal, aztán futottunk a ház udvarában néhány kört mert kergetni kezdtem.
- Egyébként elfelejtettem mondani,de lenne kedved ma eljönni velünk motorozni? - kérdezte tőlem Chifuyu,mire már kellőkép kifáradtam.
- Hmm,miért is ne? Végre kimozdulok kicsit a megszokott rutinomból. Elmegyek gyorsan letusolni aztán indulhatunk. - rohantam be a fürdőbe. Mikor végeztem a teendőmmel,magamra tekertem a törölközőt. Villám léptekkel trappoltam a szobámba és felöltöztem. Ezután visszamentem a srácokhoz,akik már a ház előtt vártak.
- Csipkedd magad,nem érünk rá egész nap! - pillantottam meg a két fiút a motoron, viszont természetesen Ken-chin volt a türelmetlenebb.
- Tök gyorsan végeztem,chh. - motyogtam az orrom alatt. Felültem Draken mögé,majd a kikötőhöz mentünk ami a naplementében gyönyörű volt.
- Korán ide értetek. Yn? - csatlakozott hozzánk Mitsuya,akit Mikey és Takemitchy követett.
- Én hívtam el, remélem nem baj. - vállalta fel Chifuyu,a többiek viszont erre elmosolyodtak.
- A suliból eltűntél. Már kezdtem azt hinni hogy baj van. - szólt hozzám Takemitchy,miközben kikukucskált az alacsonyabbik szőke mögül.
- Jajj, dehogy. Csak a két dolog sok lenne együtt, ezért halasztok egy évet.
- Akkor indulhatunk srácok? - kérdezte Mikey türelmetlenül,mire mindenki bólintott. Arra az elhatározásra jutottam, hogy Mitsuya mögé ülök fel, mivel vele beszéltem mostanába a legkevesebbet.
Megkell vallani,brutál jól éreztem magam a fiúkkal. Soha nem volt még ilyen jó baráti társaságom,mint ők. 2 hét alatt olyan szinten a szívemhez nőtt mindegyikőjük, hogy azt el sem tudom mondani. Talán Draken a leginkább,mivel vele szoktam tölteni a nap nagyrészét. Néha persze átjön valamelyikük ha épp kedvük tartja,vagy arra járnak. Végre olyanokkal vagyok,akiknek a közelében biztonságban érzem magam. Tényleg a bátyáimnak nevezhetem őket. Elismerem hogy borzalmasan indult velük a kapcsolatom,de ennek ellenére jól folytatódott. Megálltunk egy közeli bárba,mert megszomjaztunk,amire lehet nem tömény alkoholt kéne inni de mindegy. Helyet foglaltunk a kör alakú asztalnál és a következő módon ültünk le : én,mellettem jobbra Mikey,Draken,Takemitchy,Chifuyu, végül a kör befejeztével Mitsuya. Mindenki sört kért vagy pálinkát,én meg természetesen whiskyt,mert azt egyeszerűen imádom.
- Egész jó alapozásnak. - tette magát kényelembe Chifuyu.
- Akkor koccintsuk Yn-chan fejlődésére! - emelte égbe a pohárat osztálytársam,majd ugyan azt tettük amit ő.
Néhány itallal később már mindenki érezte a hatását. Chifuyu még sztriptízelt is,Mitsuya pedig ezt parodizálta amin nagyon jót röhögtünk. Mikey-val piros pacsiztunk,ennek hatására mindkettőnknek tele volt a keze kékes-lila foltokkal. Draken elvolt a maga álomvilágába,míg Takemitchy jókat nevetett rajtunk. Igazából ő volt az első aki elhagyta a társaságunkat,mert szegény rosszul festett.
- Amúgy ti hogy fogtok haza menni? - kérdeztem a fiúktól.
- Ezt meg hogy érted? Hát azzal amivel jöttünk,motorral. - nevetett továbbra is Mitsuya. Szerintem én voltam az egyetlen aki tudott normálisan gondolkodni.
- Részegen,ez komoly?
- Én biztos gyalog megyek haza. A motoromért meg majd eljövök ide holnap. - végre egy normális épeszű,nem csalódtam benned Chifuyu.

ESTÁS LEYENDO
A bonyodalmak ellenére ( Draken x reader fanfiction) / BEFEJEZETT /
FanficA sztori Motoyoshi Yn-ről szól ,aki egy átlagos 17 éves gimnazista lány. Váratlan módon ismerkedik meg két korabeli sráccal,akik nagy hatással lesznek a jövőjére. Az életét az unokatestvére is megnehezíti,aki egyáltalán nem kedvelt személy a Tomanná...