Helyszín: - Benji háza; nappali -
Időpont: - 2023. Július 7., 14:05 -
Till a kavargó gondolatai miatt sokáig bámulta a plafont, de utánna hamar elaludt. Az álom manó elkisérte őt újra a koncert napjára, ahol újra találkazott az idős Rammstein bandával. A fiatal teljes gárda is szintén ott volt meg Benji. Benji újra bemutatta a kettő Rammstein bandát egymásnak, ezáltal Till újra szembenézett önmagával, de ekkor már mindketten szótlanok maradtak. Az idős Till közelebb lépegetett a fiatalabb énjéhez és szótlanul megfogta a kezét, majd arrébb vezette őt oda, ahol takarásban vannak. Visszanézett a többiekre és jelzett, hogy maradjanak addig itt, mert mindjárt visszahozza őt. A színpad másik oldalára vitte, ahol nem látszottak pont. A fiatalabb Till értetlenül állt a helyzet előtt. Az idősebb énje meg csak hallgatott. Meg is fogta a fiatalabbnak az arcát mindkettő kezével, a fiatalabb meg a kezeit fogta meg.
Fiatalabb Till: - Miért hoztál el ide? Miért nem maradhattunk ott? -
De ezekre az idősebb nem reagált. Csak odanyomta a színpadhoz és egy csókot nyomott a fiatalabb ajkára, majd odanyomja a homlokát a fiatalabb homlokához. Ő csak szuszog és piros lesz, a másik pedig könnyes. Az idősebb Till a másik kezeit fogja meg és leereszti, míg a homlokuk összeérintve marad. Suttogások következtek a levegőbe.
Fiatalabb Till: - Mire véljem ezt a csókot? És válaszolnál az előző kérdéseimre? -
Idősebb Till: - Azért jöttünk el a többiektől, mert négy szem közt akartam beszélni veled. A csók meg azért volt, mert büszke vagyok rád és szeretlek Till. Már mint érted, hogy értem. A szeretlek Till kifejezés mögött rejtőzik az, hogy kb saját magamat szeretem. És büszke vagyok a fiatalabb önmagamra, amiért képes nagyokat változni. -
Az idősebb Till csak mosolygott már a mondat végére magába. A fiatalabb csak piros volt még mindig, de már kitisztult a képe meg a gondolat menete. Feltette az idősebb nyakába a karjait, az idősebb meg a fiatalabb derekát fogta meg.
Fiatalabb Till: - Tudom, hogy érted. Én is szeretlek. Igen. Úgy látszik már elfogadtuk vagy fogadtam nem tom hogy kéne ezt mondani, de elfogadtam magam. Végre éreztem, hogy békében vagyok magammal és tudom, hogy mi a célom. -
Idősebb Till: - És kérhetek még valamit? Látod ezt a nagy úszógumit rajtam? Te figyelj oda magadra létszives. -
Fiatalabb Till: - Rendben. Figyelni fogok. És örülök a kellemes és érzelmes csókodnak. -
Majd az idős Till elkezdte csókolni a fiatalabbat. A fiatalabb Till hagyta magát. Egyre mélyebbek lettek a csókok. Majd megálltak egy kis mosolyszünetre. A fiatalabb már kezdett belemerülni az idősebb csókjaiba. De a szünet az szünet. A fiatalabb Till kipirulva suttogott édes hangon.
Fiatalabb Till: - Ne Till! Elég lesz! -
Idősebb Till: - Csak még egy pár puszit létszives! -
De mielőtt válaszolt volna a fiatalabb, az idősebb bekapta a száját. Oda szorította a színpadhoz és csak pirultak mindketten. A fiatalabb csak türte még a csókokat, de látszott rajta, hogy szereti, ha maszírozzák az ajkát. Az idősebb már a nyelvét is betömte a fiatalabb szája üregébe. A fiatalabb nyögött már hangosan, teli szájjal. Ahogy szétértek a szájak, úgy vették hangosan a levegőt. Majd újra a szájába ért a nyelv, de ekkor már a fiatalabb becsukta a szemét és úgy csinálta tovább a jelenetet. De ahogy újra kezdte kinyitni a szemeit, érezte, hogy ez más világ és más arccsontozatot érez. Ahogy nyitogadta ki, meglátta Richard fejét. Az ő száját és nyelvét érezte már az álom vége felé is, és az ébresztette fel. Ahogy észbe kapott gyorsan felül és elkezdte törölgetni a száját. Idegesen meg is jegyezte.
Till: - Mi a fenét csinálsz Richard? Mióta nyelvelsz te engem? -
Richard félelmet és visszahúzódottságot mutat.
Richard: - Én csak bejöttem megnézni, hogy hogy vagy és a szádat is nyitva találtam és nem bírtam ki, hogy ne csókoljalak meg. Egyébként nekem jól esett. És neked? És egyébként hogy vagy? -
Till: - Szóval kaptál az alkalmon igaz? Szuper vagy! Egyébként nem volt rossz, bár még bírnád fejleszteni a csókod, egyébként már érzem, mintha jobban lennék. Segített az alvás. Nagyon jól esett az alvás. -
Ezután egy ideig hallgattak. Csend volt a szobába. Richard lassan mászott Till ölébe, amibe bele is ült felé fordulva. Richard átkarolta a barátja nyakát, a barátja meg Richard derekát karolta át. Till zavart volt és piros.
Till: - Mit csinálsz Reesh? -
Richard: - Csak megszeretném kóstolni a szádat, mert szerintem még maradt egy kis szájpiszok tegnapról. Azt szeretném lenyalni, hogy szép fényesek legyenek az ajkaid. -
Majd Till hagyta, hogy Richard elkezdje csókolni. Till és Richard közt kezdett kialakulni egy kis burok, ami megvédi őket a kártékony lényektől, akik akkor a pillanatban akarják megzavarni őket. Mély és szenvedélyes csókokat adtak egymásnak. Majd egy idő múlva egymás elé kerültek ülve. Richard törölgette a száját a piszoktól, hogy lejőjjön róla.
Richard: - Lenyaltam a piszkot róla. Most már szép tiszták és fényesek az ajkaid. Jó volt. Remélem neked is. -
Majd felállt, Till mellé sétált és megcsókolta mégegyszer az ajkát. A szemébe kacsintott, majd kiment a többiekhez az ajtón. Till szótlan volt és ült még a nappaliban és az érzelmei meg az élmények és az álom hatása alatt volt. Nem sokára ő is csatlakozott a többiekhez. Nagy volt a boldogság náluk, ahogy mindig.
ESTÁS LEYENDO
Életem leghosszabb másodperce
FanficEz egy új könyvrész lesz. Ahol az időn túl is messze száll az ének. Messze repit minket egy jó emberöltőt, s hírtelen ott terem önmaga maga előtt. Egy tükör mely ezernyi ráncot mutat s vissza juttatja őt a múltba, hogy a jövőt már máshogy kezdje el...