A telómat nyomkodtam mindaddig amíg Horner meg nem jelent.
-Sziasztok!-lépett be a Ferrari garázsba.
-Szia!-emeltem fel mosolyogva a fejem.
-Maddy a srácok hívnak-invitált a Redbull garázsba én pedig a Redbullos zászlót magamra kötve indultam meg Horner társaságában amit a Ferrari pilóták nem néztek valami jó szemmel különösen Charles nem.
-Na miről van szó?-értem hátra ahol a srácok voltak.
-Rólad és Charlesról-mutatta a képet Checo.
-Carlos is rajta van-emeltem magasba a kezeimet vedelezésül.
-Rajta, de mégis Charles előtt vagy a képen-folytatta Max.
-Megesik az ilyen-vontam vállat.
-Megesik? Megesik az, hogy beleszeretesz abba akit utálsz?-állt be elém Max összekulcsot karral.
-Nem mindennapi, de lehet...vagyis nem tudom-sújtottam le a szemeimet.
-Tudod te csak elnyomod az érzéseidet mert valamilyen okból nem akarod szeretni. Pedig amikor beleméllyedtek a beszélgetésbe akkor megkell jegyezzem aranyosak vagytok és az egész mezőny látja minden pilóta, hogy van valami-avatott ne Checo.
-Valamilyen okból? Elég ok az, hogy utálom?-akadtam ki.
-Deee nem utálod Maddy-sandított rám Max.
-Aggasztó ez az egész srácok-motyogtam.
-Na és mit érzel ha vele vagy?-kérdezte Perez.
-Jajj csak ezt ne! Túl mélyen meséli el, de attól függetlenül kíváncsi vagyok-mondta Max.
-Nem is tudom talán...egy furcsa érzés feszíti szét a mellkasomat és libabőrös leszel amikor hozzám ér és a világ is megszűnik létezni-bámultam magam elé a földre bele törődve abba, hogy igen mindenkinek igaza van. És mostmár nem talán igazuk van hanem csak simán igaza van mindenkinek.
-Nem részletezném azt, hogy ez enyhén szólva is az én meglátásomból mint Max undorító volt, de ha megpróbálom beleképzelni magamat a testedbe-mutogatott a levegőbe majd leesett neki, hogy előbb átkéne gondolni mit mond. -Mármint nem úgy hanem na mindegy a lényeg, hogy mély érzelmeid vannak-nyögte ki a lényeget.
-Egyetértek-bólogatott Sergio.
-Remek...-sóhajtottam. -Majd rendezem az érzelmeimet Monacoban-tűnődtem el a dolgon hisz ott ketten leszünk Charlesszal és lesz időnk beszélgetni.
-Ne érezd magad rosszul emiatt csak engedd szabadon az érzelmeidet-ajánlotta Checo.
-Semmi önkontrol Maddy-folytatta Max.
-Ha nem lenne önkontrolom akkor most vissza mennék és olyat tennék amit nem kéne-fontam egymásba a karjaimat.
-Na és? Akkor tedd meg-vont vállat Max.
-Nem te vagyok-motyogtam.
-Tessék?
-Semmi.-feleltem gyorsan.
-Van valami amit nem tudok azt hiszem-jegyezte meg Checo.
-Nem is egy valami-csavargattam a szemeimet. -Vissza megyek-mutattam a kijárat felé.
-Még találkozunk-mondták egyszerre.
A Ferrari garázs felé menet láttam, hogy Leclerc elindul valahova ezért futni kezdtem míg utol nem érem.
-Maddy-szólalt meg Carlos ahogy elfutottam a garázs előtt.
-Ne most Carlos-kiáltottam.
-Jézusom Charles-kapkodtam a levegőt amint beértem őt.
-Jól vagy?-kérdezte kicsit nevetve.
-Jól, de minél gyorsabban szaladtam annál gyorsabban mentél vagy nem is tudom-kerekedtek ki a szemeim majd együtt az étterembe mentünk. Közben egy storyt is raktam ki.
-Nem mentem gyorsabban-felelte. -Félre fogják érteni de rendesen az emberek-mutatott a telójára a srác.
-Miért is?-húztam fel a szemöldökömet majd helyet foglaltunk.
-Te is raktál ki storyt és én is-mosolygott rám.
-Gondoljanak amit akarnak-vontam vállat majd kértünk reggelit.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Az instámat megnyitottam és az én storym ugye legelső Charles stoyja közvetlen az enyém mellett volt mintha könyörögne, hogy nézzem meg szóval megnéztem.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
-Baszki Charles te lefotóztál?-emeltem rá a tekintetemet.
-Igen amint látod még reggel mert rajtad van a dzsekid-mutatott a telefonomba.
-Észre sem vettem és azt sem hogy megjelöltél rajta-folytattam a fejemet fogva.
-Nem nagy titok, hogy te vagy a képen szóval persze, hogy megjelöltelek-nézett rám mosolyogva. Talán ezzel azt akarta mondani, hogy nem tagad le vagyis pontosabban hogy itt vagyok. Hisz megjelölt a storyján eléggé látható helyen.
A pincér kihozta a reggeliket és már bele is kezdtünk a falatozásba.
-Minden rendben Madds?-nézzett rám aggodalmasan Charles miközben a gondolataimmal voltam elfoglalva.
-Persze-sóhajtottam. -Talán reggeli után Landotól egy szeretetteljes ölelést kérek-mosolyogtam.
