Próbáltam Charlesra hallgatni és aludni, de sokszor felriadtam.
-Jó reggelt! mentem le a konyhába ahol a srác már sürgött forgott.
-Bonjour mon chéri-felelte a srác.
-Te nem tudsz kicsit sem pihenni? mindig korán reggel már fent vagy-ültem le az asztalhoz.
-Azért, hogy tudjak reggelit és kávét csinálni muszáj kicsit korábban kelnem-magyarázta majd elém tolta a kávémat.
-Merci-biccentettem oda.
-Ooo nahát Madison-mosolyodott el.
-Ne is mondj semmit
-Ez a max tudásom-hazudtam neki.
-Ez nem igaz- felelte.
-Arra van időm, hogy felmenjek felöltözni?
-Persze. Még kell egy kicsi a kajának-mondta majd felmentem az emeltre.
Egy lenge szoknyát vettem fel amit könnyebb levenni, hisz a ruha próbánál sokszor kell majd le vetkőzni és végül vissza öltözni.
-Őszintén szólva legvadabb álmaimban nem gondoltam volna, hogy valaha a te házadban iszom meg a reggeli kávémat és nálad reggelizek-magyaráztam amint vissza értem a konhába.
-Én sem gondoltam, hogy Madison Sainz lesz akit a családomnak bemutatok-támaszkodott meg a pulton elém hajolva.
-Ja és azt el akartam mondani, hogy amelyik üzletbe be mész csak mond, hogy Charles Leclerc nevére lesz-magyarázta.
-Mi? De én megveszem magamnak-csóváltam a fejem.
-Ne veszed meg! Csak mond azt-legyintett.
-Okééé-húztam el.
-Még egy dolog. Sosem gondoltam volna, hogy Charles Marc Hervé Percival Leclerc fogja megvenni nekem a ruhámat.
-És minden mást is kifizetek. Fogalmam sincs merre mész mit akarsz, de mindegy-vont vállat.
-Mint a végzős bál csak itt a köröm nem kell mert az még van-mutattam fel a kezem.
-Annál le is akadtam, hogy Forma 1-es a körmöd és ez volt a végzős bálon is?
-Igen- nevettem mire a srác is elnevette magát.
-Encore une chose que j'aime chez toi! Je me fiche de ce que pensent les autres
(Még egy dolog ami tetszik benned! Nem érdekel, hogy mások mit gondolnak)
-Ebből csak a j'aime szót értettem-játszottam ismét a tudatlant.
-Az is valami mon chéri-mosolygott majd elém tolta a reggelit.
Megreggeliztünk majd elindultunk a shopping körutunkra.
-Ha bármi gond van hívj!-mondta a srác mielőtt szétváltak útjaink.
Monacoban van egy bolt hová már nagyon rég beakartam menni és szép estéji ruhákat árulnak. Talán a tökéletes bolt lesz.
A boltot könnyedén meg is találtam majd amint beléptem az eladok nagyon kedvesen köszöntöttek és megkérdezték, hogy tudnak-e valamiben segíteni.
Nem kértem kifejezetten segítséget a magam útján akartam menni és először a nagy fodros ruhákat vettem célba. meg kell jegyezzem gyönyörűek voltak mindaddig amig meg nem pillantottam a szatén ruhákat.
-Je suis désolé
(Sajnálom)-szólaltam meg mert egy másik vásárló kezéből majdnem kitéptem a ruhát. Ez is csak én lehetek.
-Lo siento, no entiendo lo que estás diciendo
(Nem értem amit mondasz)-szólalt meg egy ismerős hang spanyolul.
-Várjunk csak-motyogtam.
-Elena?-mentem át a másik oldalra.
-Maddy-örült meg nekem a lány.
-Látom bevált Carlosszal az élet-vigyorogtam
-Jól beszéled a nyelvet
-Neked is bevált Charlesszal-vigyorgott majd tovább nézelődtünk.
-Nem is tudom milyen ruhát vegyek pontosan a Ferrari partyra-magyarázta a lány.
-A szatén szép meg minden, de én nem annyira szeretem. Főleg a full pirosat nem-mérgelődött a lány.
-Várj egy picit-mosolyodtam el majd oda mentem egy dolgozóhoz.
-Excusez-moi, est-ce qu'ils ont des vêtements noir rouge orange par hasard?
(Elnézést, van véletlenül fekete piros narancssárga ruhájuk?)
A nő hátra ment a raktárba majd előhozott egy csodás ruhát. Mintha a Ferrari azt mondta volna hát a nőknek is kell valami ruha. Teljesen Ferrari beütése volt és emellett a spanyol színek is. Tökéletes.
-Azta rohad ez a ruha egyszerűen tökéletes-mondta Elena.
-Ezt szeretném-nézett rám.
-Nous allons acheter ça
(Ezt megvesszük)-mondtam a nőne aki mosolyogva bólintott egyet.
-C'est le seul exemplaire de cette robe de soirée Ferrari
(Ez az egyetlen példánya ennek a Ferrari estélyinek)-magyarázta a nő mire elmosolyodtam és meg is lepődtem, hogy konkrétan egy Ferrari estélyit fogtunk ki.
-Nézd Maddy-mutatott El egy gyönyörű piros szatén ruhát.
-Na ez lesz az igazi-bólogattam mosolyogva majd a kezembe nyomta.
Elena fizetni ment mert ő cipőt már választott míg én azt még nagy beleéléssel kerestem.
Amint megtaláltam a tökéletes cipőt addigra Elena már mellettem állt kifizetett mindent amit vett és engem várt.
A nőnek mondtam is, hogy Charles Leclerc nevére írja majd kimentünk az üzletből.
-Szóval Charles nevére mi-vigyorgott Elena.
-Kié a bankkártya amivel fizettél?
-Carlos bankkártyája-magyarázta.
-Na tessék akkor ne is szólj be nekem!
-Nézz oda ők is egymásra találtak-mutatott előre El ahol épp a két srác felénk sétált.
-Na hello-jöttek oda mosolyogva.
-Mit vettél mi amor?-kérdezte Carlos Elenatól.
-Mi amor?-kerekedtek ki a szemeim.
-Nem mondtad el neki?
-Nem, nem mondtam el mert a partyn terveztem-mondta Elena.
-Nem is kell mert sejtem miről van szó-húztam mosolyra a számat.
-Aha én is sejtem ám-mutogatott köztem és Charles között a lány. Ami azt illeti felettébb közel álltunk egymáshoz és emellett észre sem vettem, hogy a monacoi srác a kezét a nyakamban pihentette.
-Na az tényleg az aminek látszik-mutattam rájuk.
-De ez nem az aminek látszik. Inkább csak szétszórt katyvasz minden mióta itt vagyok-emelem a tekintetemet Charlesra.
-Ebben egyet kell értsek veled-bólogatott.
-Oh sziasztok!-jelent meg egy volt osztálytársunk Josh. Nem tudom kinek mennyire rémlik a rác akivel a végzős bálon táncoltam. Na most itt állt előttem. Remek.
-Nem is tudtam, hogy ennyire jóban vagytok a Ferrari pilótáival.
-Akkor most már tudod-felelte Elena.
-El mehetnénk majd ide-oda valamelyik nap Maddy-nézett rám a srác.
-Túl sűrű a program terve nem bír menni bocsi-szólalt meg helyettem a Charles.
ig: rebs_writer
tiktok: reby_story
vinted: rebs_cl16
ESTÁS LEYENDO
Enemies to lovers | BEFEJEZETT
RomanceMadison Sainz...Carlos Sainz unokatesója (apai részről). Egy főiskolás lány aki csak egy ártatlan osztálykirándulásra ment el Barcelonaba....