Enemies to lovers | BEFEJEZETT

•12.rész

Sierra már a buli elején oda jött hozzánk.

Egy fehér fodros szoknyában volt és bevolt göndörítve a barna haja.

-Sziasztok!-jött oda a lány

-Szia!-köszöntünk neki egyszerre Elenával.

-Kértek valamit inni?-kérdezte barátságosan.

Elenával összenéztünk majd ránéztünk az előttünk álló lányra és bólintottunk.

Követtük Sierrát majd odaértünk a büféhez és csak üdítőt kértünk mivel nem akartuk magunkat leinni.

Az éjszaka folyamán sokat hülyültünk és táncoltunk az osztálytársainkkal.

Sierrával is nagyon jóban lettünk...őszintén szólva mindketten rájöttünk hogy ez a lány nem is olyan rossz sőt nagyon jó fej.

-Szia Maddy!-jött oda Josh a pulthoz mivel kicsit leültem a sok táncolás után.

-Akarsz táncolni?-tette fel a kérdést.

Eltűnődtem a dolgon mivel sok lányt szédített az évek során de belementem a dologba.

Elkezdtünk táncolni egy lassú számra a parkett közepén és közben minden tudtom nélkül Elena liveozott instán és le videózta a táncunkat ami hihetetlen de szép volt.

Charles Leclerc

Maddy és Elena most vannak a végzős bálon de holnap ilyenkor már Barcelonaban lesznek.

Őszintén szólva még mindig emlékszem arra amit Maddy mondott hogy ő nem bír engem.

Ami azt illeti én sem igazán szeretem őt.....vagyis nem szerettem. Mintha egy ideje megváltozott volna a véleményem a lányról ami hátborzongató.

A töprengésemet az éjszaka közepén a telefonom pittyenése szakította félbe.

"elenaverstappen liveot indított"-jelent meg a következő a telefonomon.

Kérdés nélkül megnéztem mi lehet az mivel én úgy tudom bálban vannak.

A látvány hogy Maddy egy számomra ismeretlennel táncol a szívemig hatolt és mintha egy dárdát szúrtak volna belém....borzasztó volt.

Lehet ez a srác Maddy pasija? Maddynek lenne pasija?-kavarogtak a következő gondolatok a fejemben.

A fájdalom és a düh amit éreztem....inkább fájdalom meg is mutatkozott.

Egy forró könnycsepp csúszott végig az arcomon.

Ebből a látványból elég volt-gondoltam magamban és megnyomtam a telefonom oldalsó gombját majd lezártam.

Madison Sainz

Őszintén szólva ez a tánc jó volt de mégis mintha valami nem lenne hjó.

Mintha megcsalnék valakit...bár nem mintha tudnám milyen érzés de mégis ilyesfajta lehet.

Lelkiismeretfurdalásom van és gondolatok kavarognak bennem.

Leginkább a "Miért?" kérdés ami nem hagy nyugodni.

Gyorsan kimentem az épületből a hideg de igen friss levegőre ami kicsit meghozta az eszemet és felhívtam Landot.

Telefonban

M: Szia Lando....

L: Szia! Miaz baj van?-kérdezett rá azonnal.

M: Láttad El liveját?

L: Igen láttam...de nagyon szépen táncoltatok

M: Lando..nem is azzal van baj mivel ez egy buli szóval persze hogy táncolunk csak nem vagyok jól..érted?

L: Egyrészt értem másrészt nem

M: Lelkiismeretfurdalásom van...

L: De miért? Hiszen nincsen barátod

M: Hát pont ez a gond nincs barátom de mégis...

L: Bárki iránt jöttek fel érzéseid az elmúlt időben?-tett fel egy fura kérdést Lando.

Ezen a kérdésen eléggé el kellett gondolkoznom mert nem tudom mennyire lehet érzéseknek nevezni amit az elmúlt időben Charles iránt érzek....vagyis pontosabban én sem tudom hogy érzek-e bármit iránta.

M: Hát öhm lehet volt...

L: Ki?-tette fel a kérdést Lando de fogalmam sem volt mit feleljek erre.

M: Charles...-mondtam halkan és kissé félve.

L: Leclerc?-kérdezett vissza értetlenül.

Néma csend lett a telefonban.

L: Maddy...akkor ugye tudod hogy Charles lesz az aki miatt rosszul érzed magad?

M: Hát akkor most már tudom....

Ezután elköszöntünk egymástól Landoval én pedig vissza mentem az épületbe ahol Elena már keresett.

-Hála az égnek hogy megvagy...-jött oda a lány.

-Szerintem menjünk nehogy hullák legyünk holnapra-mondta el amit szeretne.

-Igen szerintem is menjünk-helyeseltem a barátnőm ötletét.

Mindenkihez oda mentünk és elköszöntünk tőlük.

Amint haza értünk a maradék erőnkkel elmentünk fürdeni majd ágyba bújtunk,

Másnap

Elena és én már reggel 6kor fent voltunk hogy biztosan meglegyen minden.

Elindultunk a buszhoz ami kivisz minket a reptérre.

Jókedvvel indultunk el...vagyis én azt mutattam mert a gyomrom egyben állt hiszen találkozni fogok Charlessal.

És megkell vele beszéljem a történteket de közben ott vannak azok az érzés szerű dolgok is amiket nem tudok hova kötni és miközben pont róla gondolkozom egy üzenet szakította félbe a gondolataimat.

"charles_leclerc: Jó reggelt!"-pillantottam meg a következő instagrammon érkezett üzenetet.

Majd a buszon válaszolok neki.-gondoltam magamban.

És ebben a pillanatban a busz is ide ért majd végig néztem mindenki fáradt arcán a tegnap át mulatott éjszaka után és ahogy vizsgáltam mindenkit kicsit kizökkentem a szokásos nyomasztó gondolataimból és az ugrott be hogy El és én vagyok a leg kialudtabb az összes ember közül aki itt van.

Felszálltunk a buszra és mivel Elenának szokása hogy egyedül szeret ülni így én Sierra mellé ültem le, amit amúgy nem bántam mivel nagyon jóban lettünk.

Elena csinált rólam egy képet majd megkértem hogy küldje át amit meg is tett és én ezt követően lementettem a képet és feltöltöttem instára.

Aztán pedig vissza írtam Charlesnak.