Szeretlek, de valakit jobban

~𝑵𝒚𝒐𝒍𝒄~

Ashely Black

A város szélén álltunk meg, kiszáltam az autóból és körbe néztem hogy hová hozzot Leclerc. Egy magassab területen voltunk, mint ahol megszálltunk a hotelben. A férfi melletem termet miután kiszállt az autóból ő is.

-Szóval, merre megyünk?-fordultam szembe vele hogy láthassam merre megy.

-Csak gyere utánam-kezemhez nyúlt és úgy vezetett előre. Némán és kézenfogva hallatunk előre hogy fel érjünk a tetejére. A nap hallat lefelé azt jelezve hogy lassan sötét lesz az ég. Negyed óra sétálás után meg érkeztünk a tetejére. A nap velünk szembe ment le eltűnve a sötétségben. Egy kő szikla elé ült le Leclerc.

-Nem ülsz le?-kérdezte meg és hátra fordult, mivel hátal ült le. Gondolkozás nélkül ültem le a fűre és döltem hátra a kemény kőre. Rohadtul kényelmetlen volt ez, de jelen pillanatban nem érdekelt, mivel egy csodálatos nap lementétt láttam és mellettem ült Leclerc. Akkinek köszönhetem hogy nem roppantam össze a depresszióba miután szó nélkül elment a barátom. És köszönhetem neki egy jó mai menetett. Igaz soha többé nem akkarom vele meg ismételni, de legalább meg csodáltam egy csodás felső tesetett. És hogy mi lesz ez után? Kitudja.

-Szóval mit kell tudni rólad Ash?-szólalt meg a melletem üle. Kisé szív rohamot kaptam tőle hogy csak úgy a semmiből megszólalt.

-Először mit akarsz tudni rólam?-fordultam balra hogy látthasam.

-Miért nem te vetted átt a szüleid cégét?-kérdezte pilota. Tudtam hogy egyszer rá jön hogy én nem egy átlagos családból származom, de még is nem ilyen hamar. Éreztem hogy nehezen veszem a levegőt és hogy egyre melegem lesz, de most itt volt a pillanata és lehet hogy későbiekben meg fogom báni, de úgy érzem hogy meg bízhatok benne.

-A családban az én apám örökölte meg a családi céget. Akkor még tényleg kis családi cég volt, de miután apám elkezdet vele komolyabban foglalkozni nagyobb lett. Szerintem már te is olvastad vagy tudod hogy a Motorsport világban is nagyobb szponzorok közé tartozik, miután Oscar lett a barátom.-álltam meg egy kis pillanatra hogy össze szedjem a gondolataimat.-Aztán amikor le vizsgáztam tovább akartam tanulni és egyetemre menni. De aznap tudtam meg hogy csak orvos, ügyvéd és ügye már marketing szakra mehetek tovább. Mindig is nagy álmom volt hogy kis gyerekekel foglalkozak, de sajna nem tehetem meg. Miután a szüleimnek elmondtam hogy nem szeretnék tovább tanulni, rögtön a család többi tagjai eliteltek hogy én milyen vagyok hogy nem tanulok tovább. Igazából a szüleim réges régen sejtették hogy nem én fogom tovább vinni a céget, mivel nő vagyok.

-Nem is bánod hogy nem a tiéd?-kérdezte

-Egyáltalán nem, sőt szerintem életem döntése volt.-mondtam neki.-És most te jösz, Leclerc.

-Az én életem unalmas szóval, még mindig nálad van a szó.-mondta kicsit hangosabb hang nemben mint ahogy beszéltünk

-Forma 1 pilóta vagy, nem hinném hogy az én életem izgalmasabb, mint a tiéd.-forgatam meg a szemeimet. Most komolyan higyem is el?

-Jó lehet nem minden napi a forma 1 pilóta munka. De akkor mit akkarsz tudni rólam, Ash?-kérdezte.

-Sok mindent.- a fejemben rengeteg kérdések fordultak meg, de már előre tudtam hogy mit fogok meg kérdezni tőle.

-Oké akkor hármat kérdezhetsz- fordult felém.

-Első, miért akartál velem, mint akkor szinte idegennel szexelni?-pontosan én se tudtam hogy miért pont ezzel a kérdéssel indítottam, de egyszer élünk nem?

-Azt hittem hogy nem fogsz bele menni hogy le feküdj velem, meg is lepődtem hogy igent mondtál. Az nap sok minden történt velem és akkor ez segített volna. De amikor ott ültünk az út mellet tudtam hogy veled most veled nem lehet. Azt hittem hogy a kezemben fogsz ott helyben össze törni. Azért nekem is van szívem és láttam hogy nem voltál a legjobb passzban.-nem hittem a szavainak Leclercnek. Lehet hogy rosszul ismertem.