Ashley Black
Ahogy sejtettem is nem volt a hotel szobában se. Próbálkoztam tegnap vagy is ma hajnalban felhivni, de egyből egy hangpostára kapcsolt. Mivel ki volt fizetve a hotel szobánk keddig, úgy tartom helyesnek hogy ki is használom addig. Leclerc azt mondta erre hogy akkor az ágy másik fele az ővé is lehet.
De természetesen erre nemet mondtam mivel van családja és várják otthon.Az ágyból felkelve indultam is a fürdőszobába rendbe tenni magamat. Meg mostam a fejemet hideg vízzel és felkentem az arcomra egy hidratáló krémet is. Sminket nem tettem, mert nem terveztem elhagyni a hotel szobát csak maximum le megyek enni.
A fürdőből kimentem és kivettem a böröndből egy laza-otthoni ruhát. Felvéve vissza mentem az ágyba és felmentem az instára. Meg nézztem az értesítéseimett, és azt hittem hogy elájulok. Közel aligha volt ött ezer követöm, de most meg lett tíz szerese is. A képeimen sok szívezés érkezett és sok hozzászolás is. Hirtelen sok fanom is lett és sok utálom is.
Nem is értem hogy hogyan találtak rám. Lehet hogy csak rá jöttek hogy Oscar barátnője vagyok? Lehetségesen hogy igen. Az értesítések közül talátam hogy Leclerc is be követett és gyors rá nyomtam hogy és vissza követtem. Amikor be zártam a instagramot egyből jött egy értesítés hogy valaki írt nekem.
Charles: Tényleg meg leszel nélkülem?
Ashley: Meg leszek nélküled.
Charles: Biztosaaaaan?
Ashley: Várnak téged otthon. Nehogy elkezdj nekem itt hisztizni hogy menjek veled.
Charles: Amúgy ez jó ötlet. Nem jösz velem Monacóba?
Ashely: Nem fogok veled menni.
Charles: De ha meg gondolnád magad akkor utánad küldhetek egy magán repülöt.
Ashley: Jézusom nem kell. Nem fogom meg gondolni magamat.
Charles: De ha meg gondolnád magadat akkor is áll még az ajánlatom
Miért érzem úgy hogy vihar előtti csend van? Olyan fura minden, szinte ebben az egynap alatt minden meg változott. A barátnőm nem hív, pedig meg beszéltük
hogy hívni fog. Talán ő is benne van a Oscaros ügyben?A beszélgetés után ugy éreztem hogy lassan le kellene ballagni az ebedlőbe reggelizni, mivel már a hasam egy jó ideje jelezte hogy éhes. Felkeltem az ágyból és meg kerestem a fehér papucsomat. Miután meg lett elindultam az ajtó írányába és kiléptem az ajtóból. Miután ellenőriztem az ajtót hogy rendesen magától bezárt, elindultam a lifthez. Amikor oda értem meg nyomtam a hívó gombot és vártam ameddig meg nem érkezett a lift. Ahogy hallotam hogy meg érkezett nem is nézztem fel csak indultam befelé. De valakibe bele ütköztem, nem is én lennék ha ez nem történik meg. Szerencsére én úgy estem ell hogy a hátsomra érkeztem, de a másik személyt azt nem hinném hogy szerencsésen esett ell.
-Auch-mondtam fájdalmasan, majd amikor már össze szettem magam felnézztem a másik személyre.- Te mit keresel itt?-kérdeztem meglepődve
-Mondom nem hagylak itt egyedül. Igazaból úgy is szeretem volna még itt lenni egy pár napig-mondta Leclerc és fel állt. Majd meg nyomta a hívó gombot.
-Szóval akkor itt maradsz pár nappig- fontolgatom a szavait. És akkaratom nélkül is fel nevettem. Miért tetszik nekem ez a helyzet?
-Pontosan és nehogy úgy értsd hogy miattad hanem még úgy is maradtam volna még. - még egy ideig komolyan, de nem bírta tovább és fel nevetett. Miután kinevettünk a helyzetett, Leclerc jött velem le reggelizni. A tányéromra tettem csokis croissant és hozztam a másik kezembe a reggeli kávémat.
-Ez nem lesz egy kicsit kevés?-kérdezte ahogy leültem vele szembe.
-Nem-rövidre zártam, de ő nem hagyta annyiba. Most komolyan, nem mindegy?
-Nem akkarsz abból a csokis dologból még egy párat enni?
-Leclerc, ha most nem fejezed be hogy én mennyit eszek akkor, én foglak feltenni egy gépre.- csendbe akartam mondani, de a végére lehet hogy kicsit hangosra sikeredett, mivel mindenki akki volt az ebédlőben ránk figyelt. Egy kis idő múlva elfordultak. A reggelimet folytattam, de zavart hogy valaki egy folytában engem nézz. Ki más lehet, mint Charles Leclerc.-Nem akkarsz valami mást csinálni, mint engem kukkolni a kajalás közben?
-Nem-zárta le rövidre
-Jo ha nem hagyod abba a kukkolást akkor nem eszek tovább.-fenyegettem meg.
-Most komolyan meg fenyegettél?- nevetett ki. De én tartottam magamat és szerintem így meg értette hogy komolyan gondoltam.
-Én is így gondoltam- és most én nevetem ki.
Amikor végeztem a evészetél fel mentünk hozzám a negyedikre. A szobámban igazából én le hasaltam az ágyamra és előkaptam a hátsó zsebemből a telefonomat és elkeztem a pörgetni a közözségi médiákat.
-Ezt tervezed csinálni egész nap?- kérdezte és le ült a fotelbe velem szembe.
-Igen-fel se néztem rá úgy közöltem vele ezt az egy szót. Először végig pörgetem az instát utána pedig random Tiktok oldalak nézztem, mint például furcsa korai ételek, ASMR vagy random influenszerekett.
Lassan két órája hogy ezt csinálom, de azóta Leclerc egy folytába beszél hozzám. Most például a forma egy autó alkatrészeit sorolja fel és valamikor meg bök hogy még ébren vagyok-e. Nem normális. De most valamiért nagyon csöndben van, lehet hogy elment a hangja.
"Új üzenete érkezett"
Ahogy meg kaptam az értesítest rá nyomtam az instagramra és meg nézztem az üzenteimet. Nem lepődök meg hogy ki volt az, mivel gondolhatam volna hogy töri a fejét valamiben.
Charles: Meddig szeretnéd a háttérképedet nézni és helyete csinálhatnénk valami izgalmasat is?
-Egy állat vagy Leclerc.-mondtam és nevettem. Nem értem hogy lehet valaki ennyire perverz, mint ő.
-De te még is velem vagy.-mondta és végül rá nézztem. Engem figyelt vagy is már a szememet nézzte. Most is úgy csillogott a szeme, mint máskor.
-Akkor, mihez van kedved?-kérdeztem és felültem az ágyra, mivel eddig egész végig hasaltam. A telefonomat le raktam a éjjeli polcra és újra vissza fordultam Leclercrel szembe, hogy láthassam.
-Igazából semmihez sincs kedvem. Csak hozzád, Ash.- Felált és le ült velem szembe az ágyra. Csak egymást néztük, a szemei és az ajka között cikázott a szemem. Egyre közelebb hajoltam hozzá és ő is hozzám, ameddig majdnem egymás ajkaihoz nem értünk.-Most már tényleg kibaszotul akarlak, Ash.-mondta és hozzám hajolt és megcsókolt.
Hevesen csókoltuk egymás ajkát. A derekamat megfogta és könnyedén az ölébe húzott. Automatikusan elkeztem mozgatni a csípőmet, éreztem hogy reagálrá ezért tovább folytattam. Hosszú percekig csak egymás csókát élveztük. Nem akartam abba hagyni, de a levegő hiányt miatt abba hagytuk. Elhajoltam tőle szembe találtam magamat a fény visszony miatt, már sötét zöld szemeivel.
Az egész testemen át futott egy érzés, amit még eddig soha nem éreztem. Talán tetszik ez a helyzet? Lehet.
Amikor már normálisan lélegeztünk elkeztük újra és sokal gyorsabban, mint először tudva hogy már nincs vissza út. A ruha darabok nem sokáig voltak rajtunk. És végül amikor mind ketten meg érkeztünk a gyönyör kapujához lefeküdtünk a puha francia ágyba.
Úgy érzem hogy ezt nem kellet volna, de most már nem érdekel. Már megtörtént és már semmit nem csináhatok ellene, de legalább betartottam az ígéretemett.
Sziaaaasztooook!
Egyre jobban haladunk a történettel. Ez egyben jó is meg egyben szomorú is. :(((
Remélem tetszett ez a rész is! Egy hét múlva hozom a következő részt.😍❤
(Ui: nagyon szépen köszönöm hogy ennyien követek Tiktokon, több mint 150😍😭)Tiktok:dodowriterf1
ESTÁS LEYENDO
Szeretlek, de valakit jobban
Fanfic"Nem tudom hogy mi lesz a helyes út, de én szeretlek." Oscar Piastri & Charles Leclerc fanfiction