Athena Roux
Október 31. kedd
Halloween-i partira voltunk hivatalosak, körülbelül egy hónapja kaptunk meghívást Charles-al, és mivel tegnap, a szakításunk nem úgy jött össze ahogy én azt képzeltem, így még mindig kötelességem volt elmenni a bulira és színlelni, hogy Charles-al boldog párkapcsolatban vagyunk. Még mindig kedveltem őt és tiszteltem, de azt is tudtam, hogy ő haragszik rám, és valószínűleg Arthurra is dühös volt, ami még inkább nyomasztott. Egyébként meg nem beszéltem Arthurral a tegnap történtekről, nem álltam rá készen, viszont a partin akartam vele beszélni, amire ő is ugyan úgy hivatalos, mint mi. Egész este írogatott, de egyszerűen képtelen voltam válaszolni, mert úgy éreztem magam, mint aki beleesett egy mély gödörbe, amiből nem lehet csakúgy kikászálódni. Végül kora reggel írtam egy üzenetet neki, hogy majd este találkozunk, de a kérdéseire nem válaszoltam, és arra sem, hogy szakított Nicole-lal, aki egyébként biztosan részt fog venni a mai partin.
- Mi tart ennyi ideig? -kiabált be a fürdőszobába Larissa.
- Kész vagyok, csak kellett pár perc -sóhajtottam, majd az ajtóhoz léptem. Egy bőrszoknyát vettem fel, egy csipkés felsővel, és Larissa szerzett valahonnan fekete angyalszárnyat, így azt a hátamra akasztottam. Semmi kedvem nem volt a ma estéhez, ezért nem is erőltettem meg magam, a ruha választásban. Larissa pedig nővérkének öltözött, ribancosabb változatban. Igazából nem szokott érdekelni mit vesz fel, hiszen az ő döntése, de a mostani öltözéke túl merész volt, és ezt nem tudtam hova tenni.
- Az a vörös paróka tényleg muszáj? -vontam fel a szemöldököm.
- Igen -bólintott, majd végigmért.
- Csak mondom, hogy ez szörnyű -közölte, mire beharaptam az ajkam és akaratom ellenére is elszégyelltem magam.
- Nincs kedvem a bulizáshoz, szóval jó nekem ez így -reagáltam végül.
- Te tudod, de a végén nehogy mindkét pasid más felé kacsingasson -mormogta az orra alatt fennhangon. Megkellett volna szólalnom, kikellett volna védenem magam, de én megint csak hallgattam, és inkább lenyeltem Larissa szavait. A telefonomért nyúltam, amin Charlestól jött egy üzenet, hogy hamarosan érkezik, de mivel ez tíz perce volt, így Larissara néztem.
- Charles mindjárt itt van -mondtam, mire a lány megigazította a tükörben a melleit, amit nem sok minden takart, majd kiindult a szobából.
Charles most a terepjárójával jött, aminek igazán örültem, mert így sokkal több levegő volt az autóban, mint a Ferrariban, és igazából most nem is vágytam másra, csak térre.
- Minden oké? -kérdezte Charles, miután elindultunk a buli helyszínére.
- Igen -hazudtam.
- Arthurral beszéltél?
- Nem -vallottam be keserűen.
- Szuper, akkor jó este elé nézünk -dobolt a kormányon idegesen.
Arthur Leclerc
Lucara néztem az egyik legjobb haveromra, aki mérgelődve álldogált mellettem.
- Menj be haver, én még várok -közöltem.
- A csaj lekoptatott, értsd már meg!
- Nem, nem koptatott le! -mordultam fel. Bár már én sem tudtam, hogy Athena mégis mit akar. Talán tévedtem, és Charles iránt mégis erősebbek az érzelmei, és meggondolta magát. Erre a gondolatra alig kaptam levegőt, és a tüdőm szinte felmondani készült.
- Ennyire még nem voltál egy csajra se rákattanva -ingatta meg a fejét, majd végül tényleg befordult az épületbe, és magamra hagyott. Az emberek lassan szállingóztak be a partira, ami Monaco dombosabb részén volt tartva, egy hatalmas épületben, ami hegyoldalra volt építve. Hosszú lépcső vezetett fel az épületbe, én pedig a legtetején álltam és vártam. Végül nyolc óra után jóval, Charles ismerős autója megállt a lépcső előtt és rögtön tudtam, hogy Athena vele van. Nem szakítottak. Megvártam míg kiszállnak, majd ahogy Charles megfogta Athena kezét, tudomásul vettem, hogy hol helyem ebben a történetben. Szar érzés bevallani, de fátyolos tekintettel fordultam be az épületbe, és léptem be a tömegbe. Lucaval letelepedtünk az egyik pulthoz, ahol még a pincér is jelmezben volt, egyedül én szartam bele az egészbe, és vettem fel egy fehér inget, szintén fehér nadrággal. Nem érdekelt ez az egész, és mára csak egy célom volt, hogy annyit igyak amennyit csak lehet. Az embereknek háttal ültem, így amikor egy apró kész végig simult a hátamon, a libabőr végigfutott a testemen. Hátra fordultam, mire Athena apró termetével találtam szembe magam.
- Beszélhetünk? -próbálta túlkiabálni a zenét.
- Minek? -vontam fel a szemöldökömet, és úgy tűnt meglepte a heves reakcióm. Mégis mit várt?
- Hát én csak elakarom mondani, hogy mi történt tegnap, és hogy miért nem válaszoltam az üzeneteidre.
- Szarom le, Athena! -közöltem flegmán, majd visszafordultam a bárpult felé. Hallgassam végig, hogy rájött mégis a bátyám jobb? Biztos, hogy nem!
- Arthur, én sajnálom! Nem akartam... -folytatta, mire ismét felé fordultam.
- Nem veszed észre, hogy mennyire nem érdekel? Húzz innen -mormogtam, mire Luca oldalba bökött.
- Haver, túl kemény vagy vele -közölte, de ekkor már Athena elsietett tőlünk.
Athena Roux
Sosem törték össze a szívemet, de sejtettem, hogy amit a mosdó padlóján ülve éreztem, az-az érzés volt, amiről az emberek beszéltek. A könnyek égették a szemem, a mellkasom fájt, és úgy éreztem magam, mintha a szívemet kitépték volna a helyéről, és cafatokra szaggatták volna. Arthur Leclerc egy igazi seggfej és én képes lettem volna mindent feladni érte. Nem értettem a viselkedését, hiszen nem engedte elmagyarázni a történteket, de úgy tűnt már nem is érdeklem, és ez fájt a legjobban. A repülőn történtek után meg még inkább fájt a viselkedése. Kellett egy húsz perc mire kitudtam ismét menni a tömegbe, a mellékhelyiség a pult mellett volt, ahol Arthur is ült a haverjával, és jelen pillanatban Larissa nevetgélt velük, amit hihetetlenek és undorítónak találtam.
- Már kerestelek -jelent meg előttem Charles, majd megcsókolt, mintha tegnap nem szakítottam volna vele. De hagytam neki, hiszen már minden mindegy volt, és legalább egy ismerős közelségét érezhettem, amire szükségem volt.
- Nem akarok itt lenni -közöltem, és a mellkasára hajtottam a fejem, ami meglephette hiszen kellett pár pillanat, mire körém fonta a karjait.
- Arthur nem reagált jól? -kérdezte.
- Tévedtem vele kapcsolatban -szipogtam a pólójába.
- Gyere -húzódott el tőlem, majd összekulcsolta az ujjainkat, és kivezetett a tömegből.
Instagram: dkamilla_iroioldal
TikTok: dkamilla
Ko-fi: kamillamihalik
Vinted: dkamilla2003
