MINE - ORCHIDE 2 | HYUNIN

2. rész

A hűvös kora reggeli szél átszeli Hyunjin testét, ahogyan kihajolva az ablakon szívja el a cigarettát. Folyamatosan ugyanaz a rémálom kísérti hónapok óta, így elszokott az alvástól. Jobban szeret ilyenkor éber lenni, miközben egy cigarettát szívva a tervein gondolkodik. A nikotin lenyugtatja őt és sokkal hatásosabban tud dolgozni is.

Amióta hazatért, egy kisebb lakást bérel. Minho megszűntette azt is, hogy a testőrei a melléképületben lakjanak. Helyette új beosztást csinált és az emberek váltják egymást az éjszaka közepén.
Szereti a magányt, ami a különköltözés együtt hozott Hyunjinnak. Szeret a gondolataiba merülni és egy pillanatra úgy érezni, hogy más világban van.

De azért furcsa neki, hogy ennyi idő után egyedül van. Minho mellett nőtt fel és még ha meg is tehette volna, hogy a szomszédságba költözik, közel hozzá, mégsem tette. Helyette visszament arra a környékre, ahol született. Itt tanult meg mindent, ami megalapozta az életét, így nem volt kérdés az, hogy visszajön-e. Lehet másokból rossz érzést hozna fel, ha egy ilyen sötét emlékekkel teli helyre jönnének vissza. De Hyunjin más. Ő szereti a sötétséget.

A telefon csörgése ébreszti fel a gondolataiból. Odakapja a fejét a készülékre, ahol egy ismeretlen szám villog. Automatikusan ugrik görcsbe a gyomra, ahogy rágondol, hogy ki lehet az. Gondolkodás nélkül kapja fel az eszközt és nyomja meg a zöld gombot.

- Elrendeztem már a tartozást. Hagyj békén! Vagy esküszöm, hogy... - morogja, de félbeszakítják őt.

- Hyunjin? - hallja a vonal másik oldaláról Jeongin értetlen hangját.

- Jeongin?! - kapja fel a fejét az alfa is. Elnyomja a csikket és kihajítja az ablakán, majd bentebb megy a lakásában.

- Én vagyok az. Mit hittél?

- Mit akarsz?! - szinte kiabál vele, mire a másik felnevet.

- Hé nyugalom! Csak nem felébresztettelek? - nevet továbbra is rajta. - Azt mondtad, hogy jöjjek érted reggel 7-re. Hát itt vagyok.

Teljesen elfelejtette az alfa, hogy mit beszélt meg tegnap az omegával. Gyorsan öltözködni is kezd, míg odaszól neki egy „megyek"-et és bontja is a hívást.

Őszintén semmi dolga sincs, csak szívatni akarta az újoncot, hogy direkt felkelti korán. Erre pont ő az, aki elfelejti és most kapkodhat.
Percek alatt rendbe szedi magát a fiú és már viharzik is le, ahol ott áll a fekete autó. Mellette ott van Jeongin is, ki szintén öltönyben van. De ellenben Hyunjinnal, ő mályva színűt visel.

- Mégis honnan van meg a számom? - száll be a kocsiba az alfa.

- Minho adta. - foglal helyet a kormány mögött a másik. - És én miért is vagyok a te személyes sofőröd?

- Mert én azt mondtam.

- Wow nagyon jó vagy, hogy kihasználod a rangodat fölöttem és azt hiszed kedved szerint parancsolhatsz, mert csak egy titkár vagyok. - forgatja a szemeit Jeongin. Nem szimpatikus Hyunjin viselkedése és ennek hangot is ad.

- Itt nem csak arról van szó, hogy én a kezdetektől itt vagyok és ebben nőttem fel, te pedig két hete. - fordul felé Hyunjin. - Egy omega vagy, már a társadalom aljáról kezded.

- Arra akarsz kilyukadni, hogy az omegákat el kell taposni? - vonja fel a szemöldökét a fiú, miközben elindul az autóval.

- Igen.

- Te aztán nem vagy semmi. - bólogat elismerve Jeongin. Legalább bevallja, gondolja ő. - Valami kisebbségi komplexusod van, mert egy másik alfa a főnököd és így akarod a másik ranggal lévő embereket elnyomni?