MINE - ORCHIDE 2 | HYUNIN

8. rész

- Minek köszönhetem a látogatást Hyunjin? - pillant fel a papírjai közül Minho.

Az alfa lapítva sétál be az irodájába, szemeit végig a földön tartva. Sokáig vívott magában harcot, de muszáj beavatnia a dolgokba Minhot. Nélküle képtelen lenne kimászni a bajból, ami alapjáraton nem érdekelné. Viszont ott az omega. Nem kockáztathatja más életét.

- A segítséged kell. - pillant rá.

- Mi történt? - komolyodik meg a férfi. Nem sűrű eset az, hogy Hyunjin ilyet kér.

- Nagyon rossz dolgot csináltam... - vallja be. Általában büszke az ilyenre, de most megveti magát is.

- Mégis mi lehet az olyan rossz dolog Hyunjin?

- Nem tudtam magam mögött hagyni az alvilágot.

Minho izmai megfeszülnek az előbbi mondatra. Egy nagy levegőt vesz, majd felállva a székből az egyik polchoz sétál, ahonnan le vesz egy whiskys üveget és kitölt magának. A pohárral a kezében fordul a fiú felé, aki még mindig lapít. Túlságosan is.

- Mit csináltál Costa Ricában? - kérdez rá, ami eddig is érdekelte őt. - Soha nem kérdeztem, mert nem adtál okot, hogy kételkedjek. Viszont most mindenről beszámolsz nekem.

- Rossz emberrel találkoztam... - nem bír a szemébe nézni, ahogy meséli neki.

- Hyunjin bővebben! Egy egész fél évre tűntél el!

- Megöltem egy embert, aki később kiderült az ottani egyik maffiához tartozott. Elfogtak és ott tartottak. Mindennaposan kínoztak és tudod, pár hónap után feladtam. - most az első, hogy ránéz az alfára. - Csatlakoztam hozzájuk, bár az eredeti terv nem így volt.

- Állj! - vág közbe Minho. - Mit jelent az, hogy csatlakoztál hozzájuk?

- Felajánlották, hogy abbahagyják a kínzásomat, ha helyettük én csinálom. - újból a padlót nézi, mivel nem mer a főnöke felé pillantani. - Szörnyű dolgokra kényszerítettek.

Minho élesen beszívja a levegőt és egy nagyot kortyol az italából. Belül ég a düh, de nem szakítja félbe a másikat. Minden részlet most fontos.

- Olyan volt, mintha az egyik börtönből a másikba mentem volna. Így elhatároztam, hogy szabadulok és nem magam miatt, hanem, mert szereztem ott egy barátot. Családja volt és várták őt otthon, muszáj volt nekem segíteni neki! - próbálja bizonyítani, hogy kivételesen a jó szándék vezérelte őt.

- Te és a jó érzeted. - forgatja a szemét Minho. Mostanában nem ismer Hyunjinra.

- Átvertem a bandát és megszöktem. Könnyű volt, mivel ott dolgoztam. Viszont utánam jöttek. Nagyon sok embert öltem és azt hiszem, hogy ezzel feldühítettem az ottani főnököt. - most először néz Minhora, kinek a tekintete rideg. - Itt vannak. Utánam jöttek és fenyegetnek.

Minho mérgében levágja a poharát a földre, ami nagy csattanással törik szilánkos darabokra. Kiereszti a feromonjait és idegesen járkálni kezd a szobában.

- Megmondtam, hogy kiszálltunk ebből! Elküldtelek Costa Ricába, hogy ne kelljen börtönbe menned, helyetted mást rakattam a rácsok mögé. Te pedig... Te pedig az első alkalommal magadra haragítasz egy bandát, mert nem tudod megállni a vérontás iránti szeretetedet! - kell ki magából az alfa, mire Hyunjin csak csendben marad. Tudja jól, hogy bűnös benne és nagyon nagy szerepet játszott abban, hogy most ez történik. - Ezt te fogod megoldani. Én nem segítek!

- Minho kérlek... - sétál hozzá.

- Nem! Old meg magadnak a saját problémáidat!

Hyunjin olyan kétségbeesett, hogy olyat tesz, amit eddig soha sem csinált. Letérdel Minho elé, aki tágra nyílt szemekkel nézi a barátja cselekedeteit. Mélyen lehajtja elé a fejét és hagyja, hogy szánalmasnak találja a tettei miatt.