MINE - ORCHIDE 2 | HYUNIN

14. rész

- Nem vagyok éhes.
- Egyél valamit, hosszú lesz az út. - vitatkozik vele az étkező asztal másik oldaláról Hyunjin.

A reggelijüket próbálnák elfogyasztani, de mindkettőjük helyzetét megnehezíti a köztük lévő megoldatlan ügy. Azóta egyikőjük se hozta fel a témát és nem is akarják ezt erőltetni. Viszont a köztük lévő kínos levegőt késsel lehet vágni.

- Mondtam, hogy nem vagyok éhes. - mondja ingerültebben, mire felmordul az alfa.

- Hallottam. De én megmondtam, hogy hosszú lesz az utad. - oda int az egyik bejárónőnek, ki az elkészített ételt Jeongin elé rakja.

- A repülőn is tudok enni.

- Kérlek megtennéd, hogy ne legyél ilyen makacs és edd meg azt a kurva ételt?! - emeli fel rá a hangját, mire Jeongin elnéz róla.

- Nem kell kiabálni. Ha normálisan beszélsz azt is hallom. - forgatja a szemeit és lassan falatozni kezd a reggelijéből.

- Nézd... sajnálom, hogy felemeltem a hangomat én csak... - itt megakad a mondandójánál, mikor két ember halad el a nappalijában egy hullazsákot cipelve.

Jeongin hátra fordul a másik arcát látva. Meglátva azt, ahogy elcipelik a tegnapi holttestet egy zsákban, teljesen lesokkolja. Lenyeli a torkában keletkezett gombócot és Hyunjinra pillant.

- Elment az étvágyam.

- Jeongin kérlek... - sóhajt megviselten.

- Mi az? Mit akarsz még?!

- Utána néztem. Nem volt se családja, se senkije. Emellett az ellenségünk! Kérlek ne reagáld ezt túl! - temeti a kezei közé az arcát.

- És? Egy ember volt.

- Te tényleg nem érted. - pillant rá az alfa, majd felállva az asztaltól, egyenesen hozzá sétál. - Nem ölök ok nélkül embereket. Az az ember fenyegetés volt mind a kettőnk számára!

- Hyunjin, nem arról van szó, hogy megölted őt. Hanem, hogy te élvezted, ahogy kínzod. - felnéz rá a székéből, miközben a szemei megtelnek könnyekkel. - Láttam a szemedben, hogy élvezed.

- Azok az emberek ugyanazt tették velem, sőt rosszabbat! Minden egyes nap, több hónapon keresztül! Hidd el, amit én csinálok velük semmi! - emeli fel a hangját, ahogy próbálja neki elmagyarázni, hogy mit miért csinál.

- Ezzel akarod nyugtatni a lelkiismeretedet? A bosszú nem megoldás Hyunjin...

- Ez a maffia Jeongin! - üt az asztalra, mire az omega összerezzen. - Itt más szabályok vannak!

- Ha megbocsátasz. Pakolnom kell. - áll fel Jeongin és ott hagyva Hyunjint indul a hálószoba felé.

Az alfa feldúltan nézi, ahogy lassan eltűnik a látás köréből, majd inkább ő is a saját útjára megy. A kerti kanapéra ül, ahol megtölti a fűves cigijét és meggyújtva azt szívni kezdi. Csak pár óra maradt az omega távozásából. Azután hosszú ideig nem érezheti az eper illatát. Még ha nem is akarja bevallani, hiányozni fog neki az omega. Minden egyes feldúlt nap után az ő feromonja volt, ami megnyugtatta őt. Most pedig képtelen lesz beérni a fűvel.

Jeongin a maradék óráit a hálószobában tölti egyedül. A könnyeivel küszködve pakolja be a bőröndjét és még mielőtt elmenne utoljára magába szívja az alfa jellegzetes feromonját. Már nem tudja visszafordítani a tegnapi kijelentését. Muszáj mennie, még ha maradni is akarna. Aggódik Hyunjinért és mellette akar lenni, de a fiú teljes tudatára adta, hogy nem érdekli őt. Ezzel összetőrve a szívét. Csak remélni tudja, hogy Koreában viszont látja őt.