Görög félistenek 『taekook』

Kórházban

Arra ébredek, hogy valaki puszikkal lepi be az arcom.
-Jó reggelt Kookie!-üdvözöl szerelmem.
-Szia kistigris. Mennyi az idő?-kérdem álmosan.
-8:42. Kilencre kell mennem abortuszra.-mondja fejét lehajtva.
-Ohh szóval Franciaországban csináltatod?
-Igen. Már eldöntöttem. Hamar kell...tudod...mindenkinek járt egy esély...-megtelik könnyel a szeme. Gondolkodás nélkül magamhoz ölelem gyönyörű, törékeny testét, majd adok egy puszit a homlokára.
-Oh Taehyung...olyan erős vagy. Szeretlek. No induljunk mert elkésünk.-adok mégegy puszit immáron a szájára. Felöltözök és fogok egy taxit. Ő is leér. Elindulunk.
-Jungkook.-szól elcsukló hangon.-Én megtartanám...ha lehetne. Mindigis akartam gyereket. De nem hiszem hogy...világra tudnám hozni. Nem akarom hogy ezért rossz embernek gondolj.-néz rám bociszemekkel. A taxisofőr értetlenül néz ránk. Taehyung rákiált:
-Occupe-toi de tes oignons! Merci. Azt helenti, hogy törődjön a maga dolgával és köszönöm.-magyarázza. Én csak mosolyogva figyelem.
-Mikor tanultál meg franciául kisszivem?-kérdem kezét cirógatva.
-Ohh kiskorom óta azt tanulom. Nagyon tetszik ez a nyelv. De valahogy...a te nyelved jobban tetszik.-rám kacsint, majd ad egy rövid nyelves csókot. Ohh ez a csodalény. Megérkeztünk. Tae nagyot nyelve száll ki. Kifizetem a kiváncsiskodó, ám mégis semmit nem értő sofőrt és elküldöm a jóédes anyjába az én nyelvemen.
-Bonjour Kim Taehyung! Maga jelentkezett abortuszra, igaz?-végre valaki, aki tud úgy beszélni, mint mi.
-Igen doktorúr. Nagyon fog fájni?-kérdezi rám nézve.
-Altatásban lesz, ne aggódjon. Itt jó kezekben van. Maga pedig.-mutat rám.-Szégyellje magát!-ripakodik rám.
-Jaj, nem doktorúr!-lép közbe Tae.-Ő a párom. De nem tőle van a baba. Az igazat megvallva nem tudom kitől van.-szól kínosan.-De ezt majd bent elmesélem uram.
-Rendben. Addig is. Várjanak, amig előkészítjük a műtőt.-szól az orvos most már rám kedvesen nézve. Látom Taetae-n hogy nagyon ki van. Édesem.
-Ne aggódj nem lesz semmi baj, jó?-nézem bíztatóan szomorú arcát.
-Kookie. Én nem akarom hogy rossz embernek gondolj.-mondja bűnbánóan.
-Drágám. Te az én szememben sosem leszel rossz ember.
-Jól van, jöhet Kim Taehyung.-szól a doktor miközben tolják az ápolók az ágyat. Óvatosan felfekszik. Nagyon fél. Szörnyű lehet.
-Tae. Mire felébredsz, veszek neked valami csokit jó kincsem? Nagyon szeretlek.-adok egy puszit a hajába. Elkezd sírni. És elengedem a kezét.