Várva várt szerelem

Tizennegyedik rész

Muszáj volt beszélnem Jasonnel. Igen, kicsit nagyon fura lehet, hogy miközben a barátommal egy ágyban aludtam összebújva, azon agyaltam, hogy az exemmel kell beszélnem másnap, aki megvédett és azt mondta ő csókolt meg, miközben azt a csókot (csókokat) mindketten akartuk. Nem tehetek róla, akkor jutott eszembe! Lényeg a lényeg másnap nagy magabiztossággal vágtam neki a napnak.
...
Reggel Timothy korábban elment, hogy még haza tudjon menni a cuccaiért. Miután kiengedtem az ajtón egy puszit nyomott a számra, majd elbúcsúzott: -Ma is eltudok jönni suli után ha gondolod, vagy talán itt maradhatok veled, egy nap hiányzástól nem lesz semmi.-mondta mosolyogva nekem. Annyira jó volt, hogy az szinte marta a lelkemet, mert bűnös voltam, és ezen nem segítettek a kedves szavai.
-Nagyon aranyos vagy, de ma már megyek suliba, hiszen nem maradhatok mindig otthon. Illetve ha még itthon is maradnék, nem akarom, hogy miattam maradj ki. Egyébként pedig ma tudtommal edzésed van délután, azt se akarom, hogy kihagyd.-mondtam és egy mosolyt próbáltam erőltetni az arcomra.
-Olyan édes vagy Lizzie, nem csoda, hogy beléd szerettem, megint.-mondta ,én pedig úgy éreztem ha most nem megy el, a szeme láttára fog beszakadni alattam a föld a hazugság tömeg miatt. Ezután még egy puszit adott az arcomra majd elköszönt. Bementem a házba ,majd amilyen gyorsan csak tudtam elkészültem, és kész voltam, hogy beszéljek Jasonnel. Mindenről.
...
A suliba érve köszöntem a lányoknak, majd berángatva őket a lány mosdóba (lényege na törzshelyünké vált), megkérdeztem nem látták-e Jasont. Mindannyian tágra nyílt szemmel néztek rám, mint aki megbolondult. -Most mégis miért néztek így?-kérdeztem, miután az egy-két másodperces lefagyásuk lassan fél perce tartott.
-Lisa nem vagy lázas?-kérdezte Sophie.
-Nem kellett volna ma is otthon maradnod?-kérdezte Hannah. Értetlenül néztem rájuk.
-Nektek mégis mi a franc bajotok van?!-kérdeztem idegesen. -Nem nem vagyok lázas, és nem kell otthon maradnom. Jól vagyok!
-Ez biztos?-folytatta Sophie aggódva-Ugyanis az elmúlt hónapokban inkább kerülted mintsem kerested volna Jason társaságát.
-Igen most pedig hirtelen őt keresed, ez fura. Történt valami Lisa?-nézett rám aggódva Hannah. Em pedig a háttérből egy szót sem szólva várta a történéseket. Az én agyvizem pedig kezdett felforrni.
Tudni akarjátok mi történt?-kérdeztem idegesen. -Az történt, hogy néhány napja megtudtam, hogy a volt barátomat a mostoha apja rendszeresen bántja, amit rajtam kívül mindenki tudott, majd csókolóztam vele, ezzel megcsalva a nagyon kedves és rendes barátomat Timothy-t. Aztán Tim meglátogatott, amikor nem volt képem kimenni se  az utcára, se máshova. Majd Jason is jött és elkezdte, hogy nem tudja elfelejteni a csókunkat, mindezt Tim füle hallatára, majd verekedtek a saját házamban, miközben engem is eltalált az egyik. Majd Jason magára vette az egészet és azt mondta, hogy rám vetette magát úgy csókolt meg, és nekem semmi közöm hozzá és csak áldozat vagyok, miközben ez nem igaz. Aztán összeöklözött Timmel, mintha nem történt volna semmi. Ezután pedig elment, én pedig ott maradtam egy nagy hazugságban Timmel! Hát ez történt!-a lányok lefagyva néztek rám, majd Emily kapcsolt először a három lefagyott lány közül és jött oda hozzám megfogva a vállaimat. -Egy dolgot fogok kérdezni, de okosan válaszolj rá!-mondta erősen Em. -Melyikük csókol jobban?-kérdezte teljesen komoly arccal.
-Szórakozol velem?!-kérdeztem idegesen.-Ennek mi köze az egészhez. Háborodtam fel azonnal. Eközben a másik két lány véve a lapot hirtelen elröhögték magukat. - Ti meg min nevettek???
-Bocsi Lisa, de tényleg fontos kérdés, hogy melyikük csókol jobban?-kérdezte Hannah is beszállva.
-Senki...vagyis egyikük sem...vagyis...Elég!-mondtam idegesen. - Ennek mi köze bármihez is?!-Ekkor Em nevetve odajött hozzám és ismét megfogta a vállaimat. -Annyi köze van ehhez, drága Lisa, hogy már nem titkolhatod tovább azt, ami ebből a beszélgetésből, vagyis jobban mondva abból amit te elmondtál kiderült.-értetlenül néztem rá.- Próbálunk szempontokat keresni ami alapján el tudod dönteni, hogy kivel akarsz lenni, mert nyilvánvalóvá vált a mondandód alapján, hogy nemcsak Tim iránt hanem Jason iránt is vannak érzéseid.-mondta engem pedig lesokkolt ezzel. Tudtam, hogy igaza van hiszen bármennyire is pocsék lehet a helyzet, az ember nem csókolja meg minden ok, vagyis  érzelmi ok nélkül a volt barátját. Tudtam, hogy igaza van, hiszen legbelül pontosan ezeket az érzéseket próbáltam elnyomni, akkor is amikor Jason megbántott. És akkor is amikor azt mondtam neki gyűlölöm, pedig tudtam a szívem mélyén igenis megmaradtak az érzéseim iránta. Az pedig, hogy néhány napja csókolóztunk, az a felgyülemlett érzéseim voltak: a hiánya; az hogy megbántott; az hogy gyűlölnöm kellett volna de nem tudtam; minden egyszerre jött ki, az pedig, hogy Jason bevallotta azért bántott meg, hogy megvédjen, csak hab volt a tortán. Amikor Emily folytatta, visszatértem a gondolataimból és rákoncentráltam:   -Tehát összefoglalva a dolgokat Lisa, itt csak egyetlen egy kérdés van: Jasont vagy Timet választod?-kerdezte Emily erősen a szemeimbe nézve.