A győzelmek szárnyán (Lestappen FF.)

~6~

~Max szemszöge~

Bakuban lesz a következő megmérettetés. Ez a mostani futam kicsit másabb lesz, mint a többi. Mivel megígértem Kelly-nek, hogy megpróbálok beszélni Charles-sal, így arra a pillanatra fogok várni, mikor tehetem meg. Még nem gondoltam át teljesen, hogy biztosan akarom én ezt, de nem akarom Kellyt átcseszni, úgyhogy kénytelen leszek odamenni hozzá. Tényleg fasz voltam a múltkor és itt az ideje jóvá tenni. Ez nem azt jelenti, hogy onnantól kezdve öri barik leszünk, de igyekszem majd kicsit normálisabb lenni vele.

Viszont ami boldoggá tesz, az az hogy hamarosan át fogom venni a vezetést Carlos-tól. Ha a mostani futamot megnyerem, fix az első helyen leszek. Nem akarok annyira magabiztos lenni, de szerintem ez meg fog történni. Ajánlom is, hogy így legyen.

A hotelbe készülődtünk, lassan majd megyünk ki a pályára, amikor Kelly szólított meg.

-Szívem, ugye akkor megteszed azt, amit megbeszéltünk? - kérdezte hirtelen.
-Mire gondolsz pontosan? - csináltam úgy, mintha nem tudtam volna, mire gondol.

Egyértelmű, hogy Charles-ra utalt, de nekem még mindig kicsit nehezemre fog esni ezt megtenni.. Hogy beszéljek vele, amikor eddig soha nem dumáltunk és csak veszekedtünk? Izgalmas kihívás lesz, az egyszer biztos.

-Ne csinálj úgy, mintha nem tudnád, mire gondolok! - szólt rám nevetve. - Hát Charles-ra gondolok.
-Jaa, igen, megteszem. - feleltem egyhangúan, mire a lány végül mosolyogva odajött hozzám.
-Biztos? - kérdezett rá bizonytalanul. - Megígéred, hogy beszélsz vele? Értem? - érintette meg az arcomat, elmosolyodtam és átöleltem a derekát.
-Érted bármit. - mondtam ki lelkesen és megcsókoltam.

Csakis miatta fogom megtenni, senki másért. Ha őt ezzel boldoggá teszem, akkor van rá kifejezett okom, miért akarok Charles-sal beszélni. Meg hát kicsit azért magam miatt is, mert hát tényleg nem mondtam szépeket az apjáról se, amit egyáltalán nem kellett volna megtennem.. Nem tudom, milyen érzés apa nélkül élni, de hogy milyen szigorú valakivel az apja gyerekként és mostanáig is, na azt igen. Arról tudnék mesélni.

Végül eljöttünk a hotelből és elindultunk a pálya felé. Kíváncsi leszek, milyen lesz a hétvége. Meg bevallom, arra is, hogy mikor fogok tudni odamenni Charles-hoz. Majd valamikor megragadom az alkalmat. A legjobb pillanatban.

****

Túl voltunk a szabadedzéseken és az időmérőn is. Ismételten pole pozícióból indulok. Egyszerűen most szárnyalok. Úgy gondolom, hogy semmi nem fog visszatartani a holnapi nyeréstől. Eléggé nagyképűnek hangzik, de muszáj optimistának lenni. Én azt mondom, hogy nyerni fogok és a szerencse mellém fog állni. Legyen így.

Viszont eddig még nem sikerült elcsípni Charles-t egy bocsánatkérés erejéig. Nem igazán látom őt sűrűn, inkább csak a pályán. Nem tudom, mi van vele, de az időmérőn is elég gyatra lett az ideje. Már a Q2-be sikerült kiesnie, úgyhogy ez most nem az ő futama lesz. Mondjuk, nem igazán izgat. Nekem csakis magamra kell koncentrálnom. Senki másra.

Miután megtörtént a konferencia velem, Carlosszal és Lewissal, láttam, hogy még folytak az interjúk a többi pilótával. Észrevettem Charles-t is, aki éppen interjút adott és valószínűleg utána nem lesz nagy dolga. Azt hiszem, itt az ideje beszélnem vele. Ez a legjobb alkalom. Megvárom, hogy befejezi az interjút és el is kapom őt pár percre. Nem leszek hosszú, mert minek magyarázkodjak órákig.. Csak bocsánatot kérek tőle és ennyi. Több dolgot nem is szándékoznék mondani. Ennyi, amit szeretnék.

Még egy kicsit vártam, amikor Charles végre befejezte az interjút, már szaladtam is volna oda hozzá, amikor pont ilyenkor zavart meg Lando.. Hát mikor máskor, ha nem most? Jellemző..