nézz rám, mintha tükörbe pillantanál;
mintha nem hinnéd, mivé lettél.
görbe mosoly az emléked,
mitől testem hirtelen feleszmél.
visszalesek; láthatod: nem változtál.
mi mindig is egy szárról lógtunk.
egy pillanat letört darabja csak,
mit máig ki nem mondunk.
ellépsz s ellépek; két idegen test
néz szembe, kik nem ismerik lelkünk.
de ha sír az éj, tán árja
egymás felé sodorja néma emlékképünk.
