Ma is egy tökéletesnek nem nevezhető reggelem volt. A havarjaim a földön lévő két matracon aludtak. Egyik jobban horkolt, mint a másik. A brit McLarenes pilóta éppen fordult át az egyik oldalról a másikra mikor fejbe vágta a francia Alpineos pilótát.
-Apád faszát Norris!-üvöltött fel Pierre egyszerre.
Jó reggelt mindenkinek a házban! Most fog berontani apám és kezdi el a szövegét.
-Gyerekek mi ez a nagy hangzavar?-jelent meg apám a szobámba pár másodperccel később.
Lottó főnyeremény ide. A két srác ijedten néztek apámra, aki ölni tudna a szemével és nem mellesleg az arckifejezésével is.
Én szó nélkül ott hagytam őket. De mielőtt még távoztam volna a helyiségből nyomtam mind a három férfi arcára egy-egy puszit. Pierret ekkor teljesen kirázta a hideg éreztem az arcán. Nem értem, hogy miért. Legjobb barátok vagyunk semmi több.
Apum volt olyan kedves és még utánam szólt, mikor ki akartam menni a szobámból.
-Lányom legközelebb normális haverokat válogass össze.-erre mindkét fiú felháborodott, de én nem vártam meg apa monológjának a végét ezért lecsoszogtam a konyhába.
A cuki mamuszomban és a hozzá illő köntösömben biztos vadítóan néztem ki, mit sem sejtettem arról, hogy anyumon kívűl lesz más is lent a konyhában.
Charles ült az ebédlő asztalnál nekem háttal így időben el tudtam slisszanni a fürdőbe, hogy egy bájosabb külső varázsoljak magamnak.
Belenéztem a tükörbe és elszörnyülködtem. A hajam, mint a szénakazal, csipa minden mennyiségben és még a karikáim is nagyobbak lettek tegnapról. Nem vagyok egy igényes picsa, mert már néztem ennél rosszabbul is ki, de na Charlesról van szó.
Mi is történt tegnap este? Pierre és Lando enyhén becsiccsentettek egy helyi szórakozó helyen így összekapartam őket. De nem volt velük baj aludtak, mint a bunda. Ja szerintem úgy húsz házzal arrébb lehetett hallani a horkolásukat, de nem szólok semmit.
Megfésülködtem és gyorsan megmostam a fogamat meg az arcomat. A pizsamám egy egyszerű fekete over size rövidujjú volt meg egy fekete rövidnadrág. Levettem a köntősöm és már a jobbik formámba kimentem az ebédlőhöz.
-Sziasztok!-köszöntem mire Charles egyszerre hátra kapta a fejét.
-Szia Isabelle!-pattant fel az előbb említett monacói és nyomott két puszit az arcomra.
Na ebbe meg én borzongtam bele.
Odamentem anyához, aki éppen az utolsó korty kávéját itta, mikor így szólt.
-Jajj Isabelle! Charles azért van itt, hogy tanítson neked franciát.-ránéztem anyára, aki mosolyogva ült velem szembe.
-Minek?-kérdezte flegmán.-Pierre a legjobb barátom és ő anyanyelve is francia.
Nagy toporzékolást hallottam fentről. Felnéztem a lépcső irányába, mikor Landot és az előbb említett francia srácot találtam magammal szembe.
-Szia Isabelle!-köszönt mégegyszer Pierre, akivel veszélyesen is közel voltunk egymáshoz. Látszott az arcán, hogy egyre jobban vörösül el.
-Szia Pierre!-hagytam ott seperc alatt.-Ha nem haragszotok meg én lépek. Nem akarok a hülyeségetekbe benne lenni.-indultam fel a szobámba, majd nem sokára egy erős férfi kezet éreztem a derekamon.
-Charles...-mondtam megszeppenve. Majd felkapott és bevitt a szobámba.
Olyan otthonosan mozgott a házba, mint akárcsak én.
-Isabelle én olyan nyelvtanulásra gondoltam, mint te.-jelentette ki, és már akart is közeledni az ajkaimhoz, de én gyorsabbnak bizonyoltam.
-Na nem Charles tűrtőztesd magad!-észbe kaptam és bújtam ki a karjai közül, majd hagytam faképnél.
Beléptem a fürdőszobámba, magamra zártam az ajtót és belenéztem a tükörbe.
Mi a faszomat akar tőlem Charles? Több, mint öt évvel idősebb nálam. Na, de Pierre miért ilyen fura? Hozzá érek vagy csak közelében vagyok, minden porcikája összerezzen. Pierre pedig még idősebb, mint Charles. Miért ilyen bonyolultak a férfiak?
Ha Charles ilyen nyelvoktatást szeretne hát én is tanítok, így neki németet. Már nem azért. De mutatnom kell az erős női énemet.
Tegnap este mielőtt elmentem volna a két jómadárért kikészítettem a mai ruhámat. Egy egyszerű világoskék farmernadrág és egy fehér crop top. Egy pulcsit is kiraktam hátha kelleni fog.
Kisminkeltem magam alias egy kis szempillaspirálozás meg szájfény. Mikor kiléptam azt hittem elkap egy hátsó fali.-Három fiú egyszerre a szobádba. Jól van Isabelle.-mondtam halkan, majd próbáltam oldalazva odamenni a táskámért, hogy mindig a szememet rajtuk tartsam.-Mi a faszért ültök itt úgy, mint, aki kurvára jól végezték dolgukat?
Vontam őket egyszerre kérdőre, mire Lando felnevetett. Majd így szólt.
-Szerintem kezdj pakolászni költözöl Monacóba.-mondta még mindig mosolyogva. Baszki ez hülye?
Mire ránéztem Charlesra, aki szintén mosolygott. Ezt azonban a francia srácról nem tudtam elmondani. Szomorúság látszott az arcán. Fájdalom és a szeme üvölteni kívánó haragot árasztott.
Ránéztem Landora, hogy biztos jól hallottam-e a dolgokat. Én egy ilyen pedofil fasz mellé nem megyek, mint amilyen Charles. Hát amúgy nem pedofil csak hat évvel idősebb, mint én.
-Már megbocsájts, de jól hallottam?-kérdeztem kérdőre vonva a férfiakat, akik csak bólogatott.
Na gyerekek fasza akkor költözhetek Monacóba...
Tiktok: petrawriter_
YOU ARE READING
Hajsza a szerelemért
FanfictionA 20 éves Isabelle Wolff, Toto Wolff lánya próbál hétköznapi életet élni, több kevesebb sikerrel. Az egyik srác a mindennapjait fogja tölteni, míg a másikkal nagyon ritkán fog találkozni. A történetből semmi nem valós. Ha valami hasonlóságot véltél...