Harmadik fejezet

93 4 0
                                    

Elizabeth szemszöge: (szeptember 2. péntek)

Reggel ultra fáradtan keltem. Hát igen... 5 óra alvás nem túl jó. A szokásos 6:00 órai ébresztőmre keltem. Olyan irritáló hangja van, hogy az elmondhatatlan. De tudom, hogy legalább erre felkelek.

Gyorsan kinyomom és felülök az ágyamban. Pár percig csak nézek ki a fejemből, majd felállok és a fürdő felé veszem az irányt. Egy gyors fürdés után felveszem a mai napi göncömet, ami egy világos farmer, és egy egyszerű fekete póló. Hát na... nem vagyok divatdiktátor. A szettemhez természetesen Converse-t veszek fel. Méghozzá egy Converse Run Star Hike Legacy Cx-et. Az egyik kedvencem. Persze még gyűrűket és nyakláncokat is magamra öltök, mert ez elmaradhatatlan. A sminkem (ha ezt lehet annak nevezni) egy kis szempilla spirál és egy kis szájfény.

Miután elkészülődtem bepakoltam a táskámba és elindultam le a lépcsőn a konyha felé. Szokatlan... Anyám nincs ott. Mindig a konyhapult mögött szokott állni. Sajnos most nincs időm kideríteni, hogy hol van és, hogy mi baja van. Majd suli után. Apropó suli, lehet indulnom kéne. Már 7:31 van. Talán sietnem kéne. Gyorsan felkaptam a pulcsimat és már indultam is. Út közben megnéztem a telefonomon a mai órarendemet. Szuper! Ma a 7 órából 4 Mr. Wase-el lesz. 1 spanyol, 1 tesi, 1 osztályfőnöki és 1 cukrászati óra. Ebből csak az utolsót várom. 4-ből 1-gyet. Jók az arányok!

Amikor beértem a gimnáziumba egyből a második emeleten lévő spanyol terembe mentem. Szeretem a spanyolt. És jó is vagyok benne. A terembe belépve Vik mosolyogva fogad, ami meglep. Tegnap mikor elváltunk egymástól nagyon szomorú és mérges volt. Nem értem mi változott azóta... na mindegy. Az a lényeg, hogy most boldog.

- Szia Vik!

- Szia Eli! Mizu? Nem írtál tegnap.

- Jaj, bocsi teljesen kiment a fejemből. Sok minden történt. Majd mesélek! – Mondtam az utolsó mondatot már suttogva, mert megjelent az ajtóban tanárunk.

- Jó reggelt kívánok mindenkinek! A mai órán az alapokkal fogjuk kezdeni! – mondta Mr. Wase.

- Elnézést tanár úr. Lehetne egy kérdésem? – kérdezte Vik. Mit akar? Itt vagyok mellette kérdezzen tőlem.

- Igen?

- Mit jelent az, hogy mi amor? Mert a könyvekbe, amit olvasok mindig benne van, de nem tudom, hogy mit jelent.

- Nos, valaki tudja, hogy mit jelent? - Kérdezte miközben végig nézett a csoporton.

- Szerelmem. - adtam választ a kérdésre. Mint mondtam jó vagyok spanyolból.

- Nagyon jó. - mondta Aaron tanár úr. – Akkor most mindenki keressen magának egy párt kérdezzetek tőle szavakat ő pedig válaszoljon a spanyol megfelelőjével. - adta ki a feladatot tanárunk. Mi Vikkel szinte egyszerre néztünk egymásra.

Mivel ő ült belül én fordultam be felé. Egyből elkezdtük a feladatot. Míg nekem hibátlanul ment Viktorianak kicsit döcögősebben, de próbáltam könnyűeket kérdezni. Eskü!

Körülbelül az óra felénél jártunk amikor barátnőm csak vállam fölé nézett. Innen már sejtettem, hogy Mr. Wase a hátam mögött áll, amitől spanyol tudásom hirtelen megromlott. De ez normális nem? Mindenesetre folytattuk a feladatot ugyan úgy. Vik még mindig nem tudta a szavakat spanyolul ezért mindig én javítottam ki őt. Amikor ő kérdezett akkor pedig jó választ adtam.

- Hogy van az spanyolul, hogy ma 5 órám lesz a suliban?

- Tengo cinco horas en la escuela hoy. Ojalá fuera así! - mondtam. A végén még azt is hozzá tettem, hogy bárcsak így lenne.

Én így szeretlek!Onde histórias criam vida. Descubra agora