Megmentettél Tom Kaulitz

17.rész

-Tom
-Tom
-TOM
-kelj fel-ráztam a vállát a láthatóan mélyen alvó fiúnak. Már 11:00 van és még mindig alszik. Tegnap nagyon korán elment aludni én pedig itt fekszek mellette csöndben, mert mindenki elment itthonról a gyerekek pedig alszanak.
-mi van már-morgott a párnába Tom, mintha hajnalba zaklatnám.
-11:00 óra van, kelj már fel-mostmár kicsit idegesít, hogy még ő hisztizik.
-még 5 perc, ha ide jössz-emelte fel a takarót jelezve, hogy feküdtek mellé- de ha nem, akkor nem fogok fölkelni-egy ideges és unott morgás után mellé feküdtem és szinte lángol a teste.
Éget a bőre és le van izzadva. Csak kérlek ne legyen beteg, olyankor állandóan hisztizik és undok.
-Tom, jól vagy-néztem rá kikerekedett szemekkel, mikor éreztem, hogy annyira fázik, hogy remeg. Pulcsi és egy melegítő nadrág van meg egy vastag takaró, ha jol lenne biztos nem fázna.
-igen, csak 5 perc, jó?-szorosan magához ölelt, amiből szeretnék mihamarabb kikerülni. Én nem lehetek beteg. Ki vigyázna a gyerekekre, a fiúk dolgoznak, Simone és Gordon megőrülne a gyerekektől.
-héj, te lángolsz, öhm mindjárt jövök oké?-próbáltam kimászni Tom karjai közül, de egyre szorosabban ölelt.
-ne menj kérlek-már alig kapok levegőt olyan erősen szorít magához.
-kérlek Tom mindjárt jövök egy perc-lassan kezdett elengedni. Kimásztam az ágyból telefonomat magammal vittem a konyhába, ahol először csináltam egy kávét, majd Simone-t kezdtem el hívni. Egy pár másodperc múlva fel is vette.
-szia Amelia, hogy vagytok?
-szia, ohm Tom lázas és lángol szó szerint és nem tudom mit kezdjek vele, mert meg soha nem volt ennyire meleg és fel van öltözve rendes, de még így is remeg és nem tudom mit csináljak-hadartam el egy levegővel.
-ne aggódj, ezt mindig is utálta, de hideg zuhany kéne neki, láz csillapító és egy ölelés-nem látom az arcát, de tudom, hogy most vigyorog mint a vadalma.
-ahh köszönöm életmentő vagy, utálom, ha beteg mindig nyávog valamiért-mindketten nevettünk egy kicsit, de ez az igazság.
-nézd meg, hogy jobban lesz-e ha bármi van vagy kell segítség hívj oké?
-oké köszönöm puszi-gyorsan letettük, de még mindig a kávém szürcsölöm békésen. Nem vagyok lelkileg felkészülve arra, hogy Tomot berugdossam a zuhany alá.
Szomorúan nézek a bögrémbe,mert elfogyott a kávé, ami azt jelenti ide az idő. Lassan fel mentem a szobába, ahol Tomon már kettő takaró van, de még mindig remeg.
-Tom, beszéltem anyukáddal és nem fogsz örülni, de muszáj le zuhanyozni-az ágyon ülve simogattam karját együtt érzés képen.
-biztos hogy nem ezt felejtsd is el be nem állok a hideg víz alá-ennyit erről, hogy kedves vagyok.
-most fel állsz és elmegyünk le zuhanyozni vagy felőlem ki is rugdoshatlak az ágyból, válassz-néztem rá felhúzott szemöldökkel.
-jolvan már asszony ne hisztizz-még hogy én hisztizek
-bele ne fojtsalak a vízbe-morogtam az orrom alá. Nagy nehezen kirángattam az ágyból és bevonszoltam a fürdőbe. Ilyenkor utálom, hogy ilyen magas és nagy, nehéz mindenhova elrángatni.
Szenvedve vette le pulcsiját, amit nem bírok tovább nézni.
-gyere segítek-levettem pólóját és nadrágját, meztelenül belöktem a zuhany alá és elindítottam a hideg vizet.
Egy igazán nőies sikítás hagyta el gyönyörű ajkait, ami egyébként cuki, szerintem.
-Amy ez kurva hideg hagy menjek ki kérlek-lépett volna ki mikor vissza löktem a víz alá.
-sajnálom, de muszáj-néztem, ahogy dörzsöli karjait és remeg a hideg víztől de nem tudok mit tenni.
Egy pár perc után megfogtam a törölközőt és megálltam a zuhany előtt.
-mostmár kijöhetsz, gyere-hátulról köré csavarva a törölközőt átöleltem.
Meg töröltem és felvett egy szürke óriási pulcsit és egy fekete melegítő nadrágot.
A haját szárította én pedig az ágyban ülve vártam,hogy kész legyen. A tv-ben valami film ment, ami a legkevésbé se érdekelt.
Tom kisétált a fürdő szobából, mint valami hulla. Olyan sápadt, fehér és fáradt. Mint, aki már egy hete nem aludt, szó szerint az ölembe pottyant. Mint valami kisfiú, aki fél a sötétben az ölembe hajtotta fejét, kezeit a pulcsija ujjába húzta és össze kuporodva bújt hozzam.
Ennyire rosszul van, semmi hiszti?
Finoman simogattam haját, arcát, kezét, hátát hátha elalszik és majd jobban lesz.
Kb. 15 perc telt ilyen nyugodtan, mikor elkezdtek sírni a gyerekek.
-mindjárt jövök megnézem őket-simitottam végig rasztáin és próbáltam kikelni az ágyból, de megint visszatartott.
-maradj itt-hogy lehet ilyen cuki!?
-muszáj megnézni őket, de sietek-egy gyors puszit nyomtam homlokára és felkeltem.
A gyerekek még mindig sírnak.
A szobába belépve a két gyönyörű baba álltak az ágyaikba várva, hogy kiszabadítása őket valaki.
-halkabban, apa nincs jól, ti pedig nagyon hangosak vagytok-Emyli kiemelve éreztem, amit nem akartam. Lángol. Ha Tom beteg általában a gyerekek is betegek  remélem most ők se fognak hisztizik.
-gyere hercegnő-emeltem ki az ágyból és pelenkát cseréltem. Tommy mar türelmetlenül vár, hogy kivegyem őt is. Emily imádnivaló kislány, külsőre mint Tom belső te mint én. Jókedvű, mosolygós és gyönyörű. Tom biztos ki lesz akadva, ha Emily elkezd fiúzni.
-kész is van-emeltem a magasba Emilyt, megpuszilgattam pocakját és csiklandoztam. Ettől mindig nevet, nagyon. Imádnivalóak, amikor nevetnek. A mosolyuk Tomé, amiért hálás vagyok.
-gyere nagyfiú-legnagyobb örömömre Tommy is lázas. De egyikük sem hisztis. Tommy az a fajta gyerek, aki első lépéseivel a pizzás doboz felé igyekezett. Nem vártam mást pont ugyanolyan, mint az apja. Furcsa.
Kész lettünk a pelenkázással és leültettem őket a konyhába. Már másfél évesek így maguktól esznek én csak itt ülök és büszkén vigyorgok. 10 perc alatt meg reggeliztek, vagyis ebédeltek. Adtam nekik lázcsillapítót, amitől valószínűleg, majd el is alszanak. Felvittem őket a szobánk, ahol Tom feküdt és nézte a tv-t szenvedve. Ahogy meghallotta, hogy nyílik az ajtó felénk fordult és mosolygott.
-ide jöttök apához-vigyorgott rájuk, amint leraktam őket egyből Tom felé szaladtak. Becsuktam az ajtót. Itt a kilincs olyan magasan van, hogy nem bírják kinyitni, úgyhogy, ha véletlen el alszunk nem kell felni, hogy meglépték.
Tom felrakta az ikreket az ágyra és megpuszilgatta őket. Ezek hárman borzasztóak. Emily csak Tomot hajlandó megpuszilni, apuci pici hercegnője. Néha minket is, de csak nagyon néha, ha akar valamit. Tommy sokkal anyásabb. Mindig rajtam lóg, jön utánam mindenhova.
Vissza feküdtem az eredeti helyemre, Tom a vállamon pihen, feje alatt át dugva kezem karját simogatom. Tommy hasonfekve rajtam fekszik. Emily pedig köztem és Tom között. Miközben Tom keze mindannyiunkat átölel. Néha olyan érzés, mintha három gyerekem lenne, sőt ha a teljes képet nézzük, mintha hat gyerekem lenne.
Mindenki gyorsan elaludt én pedig még írtam a fiuknak, hogy ha haza érnek a reptérről csöndbe legyenek. Igen Leyla megint volt valahol, már nem tudom mikor hova megy, de végre boldog. Nagyon sokat van az ikrekkel és imádják egymást. Leyla tipikusan az a keresztanya lesz, aki a 16. szülinapjukra vesz nekik egy egy doboz gumit, aki segít nekik fiuzni, csajozni, aki vesz nekik piát, amíg nem 18 évesek. Nekem ezzel semmi bajom, de Tom is tudja, hogy Leyla ez a típus, na ő ezzel nincs annyira kibékülve, még.