Megmentettél Tom Kaulitz

7. Rész

—Tom szemszöge—
A mentő elvitte Ameliát mi pedig száguldunk a kórházba. Soha nem sírtam, de most, hogy életem szerelme lehet meghal miattam nem tudok nem sírni.
-nyugi Tom minden rendben lesz-nyugtatgatott Bill
-mi van.. mi van ha meghal-kérdezgettem
-Amelia erős lány túl fogja élni-fordult hátra Leyla az autóban
-nem fog küzdeni, mert nem akar élni, ha meghal én megyek utána-mondtam két sírás közben
-Tom ne mondj ilyet rendbe fog jönni-mostmár Bill is sír
A hosszú,végtelennek érződő autó út befejeződött. Oda értünk a kórházba. Be rohantam az ajtón és a recepción kérdeztem, hogy hol van Amelia
-merre van Amelia Scott-kérdeztem a recepcióst
-a sürgősségin van még, kérem foglaljanak helyet, amíg nem jön ki az orvos-ültetett le minket a nő
A váró üres, néma csöndben ülünk, amíg Gustav fel nem szólalt.
-miért tette ezt-kérdezte Gustav
-szerinted-nézett rám Leyla csúnyán
-tudom, hogy Tom miatt, de miért, mármint meg se próbált beszélni Tommal erről nyugodtan, csak úgy eldobta volna az életét ezért-mondta Gustav értetlenül
-lehet,hogy leírta miért-emelte fel Georg az 5 lapot, ami a kád mellett volt
-mik azok-kérdezte Leyla
-üzenetek mindenkinek rajta van egy lapon a neve, Amelia írta őket.-adta oda mindenkinek a sajátját.
-mindenki olvassa fel hangosan a sajátját-mondta Bill
-kikezd-kérdeztem
-kezdjen Leyla-mondta Georg
-oké-mondta Leyla majd sóhajtott
-kedves Leyla
Nagyon örülök, hogy végre lett egy barátom a fiúkon kívül. Sajnos szinte csak rossz dolgok közösek bennünk, de végre valaki megértett engem. Te megértetted milyen érzés, ha egész életedben bántanak, ha gyerekként megerőszakolnak, ha vernek, ha csúfolnak. Minden egyes beszélgetésünk során bebizonyítottad, hogy bízhatok benned, hogy ha baj van te segítesz. Már régebben találkoznunk kellett volna. Remélem, hogy maradsz a fiúkkal és vigyázol rájuk, mert ők a családom és mindennel fontosabbak nekem. Minden percet, amit velem töltöttél köszönök. Nagyon szeretlek, vigyázz magadra Leyla.-Leyla már a közepén elkezdett sírni
-Olvasod Gustav-kérdezte Georg
Gustav csak bólintott
-kedves Gustav
Sajnálom, hogy megszegtem ígéretem. Nem is tudom elmondani, hogy mennyi mindent köszönhetek neked. Olyan sokszor vidítottál fel. Minden egyes nap a te rémes vicceid is segítettek túlélni. Olyan vagy nekem, mint egy testvér, ezért mondom, hogy a lányoknak inkább ne mondd el a poénjaid. Ha én ma meghalok, kérlek a többieket is vidítsd fel úgy, mint régen engem. Soha nem felejtem, hogy mindig elvittél fagyizni, hogy elrángattál hintázni és hogy mennyiszer öleltél át, amikor szükségem volt rá. Gustav te örökké az én testvérem maradsz. Nagyon szeretlek és örökké maradj boldog.-már Gustav is megkonnyezett
-Georg te jössz-mondta Bill
-kedves Georg
Soha nem bírtam eléggé megköszönni, hogy örökbe fogadtál. Nekem te vagy a szőke herceg fehér lovon, aki megmentett a várból. Valahányszor együtt főztünk nem bírtam abbahagyni a mosolygást, mindig, mikor szinte lángokban állt a konyha mi csak nevettünk. Ha főzöl néha gondolj rám, mert én fentről fogom nézni.
Kis korunkba mindig elkísértél fagyit venni,mert egyedül nem mertem és mindig vigyáztál rám. Mikor anyám megvert, mindig bekötötted a sebeim és azóta se tudja senki, hogy amikor felrepedt a szám te jöttél el velem a sürgősségire. Soha nem hagytál egyedül,amikor bajban voltam. Nagyon köszönöm Georg.
Nagyon szeretlek.
-Bill-mondtam neki és megköszörülte torkát a sok sírás után
-kedves Bill
Hol is kezdjem. Mindig is te voltál a legjobb barátom. Nálad jobbat nem lehet kívánni. Remélem emlékszel, hogy lettünk barátok. Igen jól gondolod az hülye csúszda a játszótéren. Ha nem estem volna le és te nem nevetsz ki lehet, hogy soha nem lettünk volna barátok. Minden nap hálát adtam érted, hogy te itt vagy nekem. Köszönöm, hogy befogadtatok és szerettetek. Olyan jól éreztem magam veled, még akkor is, amikor csak egymás mellett telefonoztunk. Ém már attól is boldog voltam, hogy láttalak mosolyogni, az a gyönyörű mosoly nekem mindent meg ért. Ha meghallotalak énekelni megnyugodtam, ha megláttalak sírni én is sírtam. Soha nem tudtam milyen érzés, ha szeret valaki, de jöttél te és feltétel nélkül szerettél. Te mindig fogtad a hajam, durvább esték után és ezt nagyon köszönöm. Amikor először megcsókoltál egy buliban hulla részegen tudtam, hogy nem az lesz az utolsó és nem is az volt, még ha nem is jelentett sokat, akkor is jó volt, túl jó. Köszönöm neked, hogy mindig velem aludtál, amikor rossz kedvem volt, köszönöm, hogy leitattál,amikor a hülye bátyád miatt sírtam, mert más lányokkal volt. Kérlek szépen vigyázz Tomra, ő a mindenem. Nagyon szeretlek Billy, ha rám gondolsz ne legyél szomorú csak mosolyogj.-olvasta el Bill, de ő már az elején sírt
-végül Tom-mondta Bill
Vettem egy hatalmas levegőt és szét hajtottam a lapot
-kedves Tom
Már amikor hatévesen megláttalak a játszótéren, akkor tudtam, hogy szeretlek, nem véletlen estem le a csúszdáról. Vagy száz fiú megcsókolt előtted,de én mégis úgy éreztem, hogy nekem az az első. Mindig is imádtam a hülye, perverz vicceid, vagyis igazából mindent imádtam, amit te mondtál vagy csináltál. Borzasztóan szégyellem magam, amiért a ház összes szobájába csináltuk, de mégis vicces rá gondolni. Valahányszor hozzám értél a testem bele remegett, mert annyira vágytam rád, hogy szinte sírtam, amikor nem voltál az 5 méteres körzetemben. Soha nem éreztem ilyet senki iránt, soha nem is gondoltam, hoyg lehet így érezni. Mindig is azt hittem, hogy ilyen csak a mesékben van, azt hittem, hogy képtelenség valakit ennyire szeretni, de nem az. Nem tudtam, hogy az első szerelmem lehet életem szerelme, de mostmár tudom, hogy lehet.
Minden nap, minden percében szeretném a rasztáidat piszkálni, érezni a pircienged kellemes hidegségét az ajkaimon, húzni az agyad, amikor tudom, hogy legszívesebben letepernél abban a pillanatban bárhol vagyunk és érezni téged magamban. Ha tehetném magamhoz láncolnálak és soha nem engednélek, de van az a mondás, ha szeretsz valakit el kell engedned. Én ezt teszem elengedlek, bármennyire fáj megteszem, mert szeretlek. Szeretlek halálom napjáig bármikor legyen az. Én vagyok a legszerencsésebb lány a világon, nem mindenki házasodik 16 éves a fürdőkádban. Tom Kaulitz te megmentettél engem, a mélységtől, a szomorúságtól, a magánytól és mindentől, amitől féltem. Nincs még egy olyan ember, mint Te. Bárcsak még egyszer átölelhetnélek, megcsókolhatnálak és érezhetnélek. Mindennél jobban szeretlek Tommy, te vagy az életem értelme.-a könnyeim az egész papírt eléztatták már
Mindenki csak sír és nez maga elé. Odajött hozzánk az orvos és gyorsan fel is álltunk.
-maguk Amelia hozzá tartozói-kérdezte az orvos
-igen, ugye jól van-kerdeztem az orvost
-nagyon sok vert vesztett, alszik és nem tudjuk mikor kel fel, ha felkel-nézett szomorúan az orvos
-be mehetünk hozza-kérdezte Bill
-igen-válaszolt az orvos
Bementünk hozzá, ő pedig csak aludt. Legszívesebben felráznám és ölelném életem végéig. Leültem az ágya mellett levő székre es fogtam a kezét. Olyan hideg és sápadt, szemei karikásak, szinte feketék.
Már órák óta csak ülünk és várjuk, hogy felébredjen. Mindenki alszik, én pedig csak nézem a életem szerelmét, akit tönkre tettem. Hogy tudnék aludni,amikor lehet, hogy soha nem kel fel...