Megmentettél Tom Kaulitz

1. Rész

Hétfő van, ébresztőm fülsértő hangjára keltem, az telefonomra pillantva megláttam, hogy már fél nyolc van nekem pedig 8ra kell beértem suliba, negyedikes vagyok, 10 éves. Egyből kipattantam az ágyból és már is öltözni kezdtem. Egy hatalmas farmert és egy bő fekete pólót vettem fel. Mindig bő ruhákban járok, nagyon sokat bántottak, mert vékony vagyok, vagyis a csontjaim màr kilátszódnak, anya soha nem ad kaját.
Lerohantam a lépcsőn remélve, hogy anyám nincs itthon. Balszerencsémre lent ült a kanapén és nézte a tv-t. El sétáltam mellette mintha észre se venném őt, de egyszercsak megszólalt.
- miért vagy még itthon- szólt rám elég részegen anyám
- én csak kicsit el aludtam, de már megyek is- próbáltam sietni,de nem voltam elég gyors
Anyàm hozzám vágta az asztalon levő üres tequilás üveget.
- tűnj innen és haza se gyere- kiabált rám a nő
Kiléptem az ajtón ezzel egy időben Billék is a szembe levő házból. Bill a legjobb barátom együtt nőttünk fel, Tommal is barátok vagyunk, de nem annyira sokat beszélünk. Szemeimből szaporán folytak a könnyeim, a vérem folyt végig a testem minden egyes részén. Tom hamarabb lépett ki az ajtón így ő látott meg először engem. Ijedten rohant felém és egyből karjai közé húzott. Bill lefagyva állt és bámult . Testem tele volt vágásokkal, zöld és lila foltokkal.
- Amelia mi történt veled- nézett rám aggódóan Bill
- Se..semmi- néztem vörös szemekkel
- Ne maradjunk itthon? Nem muszáj bemenni suliba- próbált Tom javítani a helyzeten
- Ne, anya mérges lenne ha kihagyom.
Meg indultunk az iskolába és félve léptem be a hatalmas kapun. Már előre féltem, hogy ma mivel fognak újból bántani. A kapuban várt ránk Georg és Gustav, be mentünk a nagy épületbe és mindenki elment az osztályába. Én mint említettem negyedikes vagyok, az ikrek és Gustav egy évvel idősebbek, így ők ötödikesek, Georg pedig hetedikes. Nekem ők négyen jelentenek mindent, ők az egyetlen barátaim.
A terembe belépve kicsi vagyis 15 perc késéssel ültem le helyemre. A tanár észre vette kísért szemeim és vérző sebeim.
- Amelia, magával minden rendben?- kérdezte aggódva a középkorú nő
- persze csak elestem, de jól vagyok- mentegetőztem
Az óra gyorsan telt, minden szünetben a fiúkkal voltam. Gyorsan eltelt mind a hat órám, majd a suli előtt vártam a fiúkra. Hamar ki is léptek a kapun és oda jöttek hozzám. Ők az egyetlenek, akik tudnak az otthoni dolgaimról, vagyis egy részéről.
- mehetünk haza- kérdezte Bill
-én nem, anya kidobott, szerintem a parkban töltöm az éjszakát ma is- az "is" szó csak kicsúszott a számon, bámultam a földet és nem mertem rájuk nézni
- mi az, hogy ma is- szólalt meg Gustav
- én..én- nem tudtam mit mondani csak állatai egy helyben
- dehogy mész a parkba, hozzánk költözöl- karolt át vállam Bill
Meg indultunk Billékhez, út közben Georg es Gustav levált tőlünk. Oda is értünk és a fiúk anyukája üdvözölt minket.
- sziasztok fiúk és szia Amelia te hogy hogy itt vagy és mi történt veled- fogta meg arcom és ölelt át
- anya kidobott otthonról- szorosan öleltem át Simone-t
- minden rendben lesz, addig is itt laksz velünk, már úgyis lányomként tekintek rád
Én csak mosolyogtam, mert a Kaulitz család mindig olyan kedves hozzám.
- hát szia törpe, de rég láttalak- ölelt meg Gordom, az ikrek nevelő apja
Őt is megöleltem, majd mentem Bill után az emeletre. Be mentünk a szobájába és leültünk az ágyára. Neki egyszemélyes ágya van, így mindig Tommal aludtam. Bevallom nekem már elég régóta tetszik Tom, de tudom, hogy ez nem kölcsönös, bár néha elég közel kerültünk egymáshoz, de ezt mindig a véletlenre fogtam.
Visszatérve Billel beszélgettünk még egy kicsit.
- van kedved zenélni- mosolygott rám a fiú
- túl jól ismersz- mosolyogtam vissza
- megkérdeznéd Tomot hogy jön e
-persze
Be is kopogtam Tom ajtaján és egyből jött is a válasz. Be nyitottam a szobájába
- jössz velünk zenélni- kérdeztem mosolyogva
- igen egy pillanat- mosolygott vissza kisfiús arcán elterülő mosoly megint elvarázsolt
Lementem a garázsba és fel is kaptam a gitárom, amit a Kaulitz családtól kaptam szülinapomra pár éve.
Megérkezett Tom és ő is felkapta gitárját. Elkezdtünk játszani egy számot Bill énekelt és mi gitároztunk.
Mikor befejeztük a számot Gordon tapsolni kezdett és csak mosolygott ránk.
Egész estig zenéltünk, majd felmentünk az emeletre, én egyből a fürdőbe mentem zuhanyozni, de nincs pizsamám.
-Tom- kiabáltam ki
-igen- kiabált vissza
- kérhetnék egy pólót
-persze- majd résre nyitva az ajtót beadta a pólót. Fel is vettem gyorsan és a tükörbe néztem. Egy hatalmas mosoly ült ki az arcomra. Éreztem Tom illatát a pólóján, mire kék szemeim megcsillantak. Combom közepéig ért a felső így nem vettem alá nadrágot. Bementem Tom szobájába ő már az ágyon feküdt és nézte a tv-t, a táskám a földön volt így leguggoltam mellé, hogy belerakjam a ruhám. Mikor felálltam láttam Tomon, hogy ajak pirciengjét nyelvével piszkálja, mire rájöttem nincs rajtam nadrág. Enyhén zavarban feküdtem mellé, háttal a fiúnak, feküdtem, mire megéreztem, hogy átölel, olyan gyengéden ölel. Eltelt kb 10 perc és azt hitte alszok.
- úgy sajnálom, hogy bántanak otthon, de én mindig itt leszek, nagyon szeretlek, bár el merném mondani neked- ekkor hasamban a pillangók elkezdtek száguldozni. Nem hittem a füleimnek, azt hittem már álmodom.
Nem sokkal később el aludtam Tom karjai között.
Másnap reggel felébredtem és láttam hogy Tom még javában alszik. Olyan aranyos, arca elől elsöpörtem egy raszta tincset és gyorsan felöltöztem. Mikor vissza jöttem még mindig aludt így rá ugrottam és felébresztettem. Hatalmas mosollyal az arcán ébredt. Imádom a mosolyát, egész nap tudnám nézni. Velem egy idős gyerekek nem valószínű, hogy ilyet éreznek, de nekem mindig is erős érzelmein voltak.
El indultunk suliba és mindenki ment is a dolgára. Semmi érdekes nem történt és egy héttel később haza költöztem. A helyzet otthon nem lett jobb, anyám mèg mindig vert, bántott. Pasijait hetente váltotta és egyikük se volt túl rendes. Egy nap este volt és az ágyamban feküdtem, már aludtam volna, mikor anya aktuális párja bejött hozzám. Nem volt túl józan, így féltem. Közeledett hozzám, egyre közelebb lépett az ágyamhoz és már csatolta ki az övét. Felém hajolt én pedig tudtam mi fog következni.
- ne, kérlek ne- kérleltem a férfit mire belémhatolt
- hagy békén
- ne csináld
-kérlek
Könyörögtem sírva, de nem szállt le rólam, megerőszakolt. Mikor végzett kiment a szobámból. Nem tudtam aludni így át mentem a szembe levő házba. Az ajtót előtt álltam és becsengettem, a könnyeim csak úgy folytak, a lábaim remegtek. Az ajtót Simone nyitotta ki, egyből le volt sokkolva mikor meglátott. Behúzott az ajtón és a kanapéra ültünk. Én még mindig sírtam és remegtem, egy szó se jött ki a számon. Hallottam, hogy a lépcsőn valaki jön le, az a valaki Tom, Bill és Gordon volt. Tekintetük egyből rám szegeződött.
- mi történt kincsem- simogatta karom a nő, mikor meglátott rajtuk egy-egy kéz nyomot
- én.. én csak - dadogtam
- héj Amilia nyugodj meg- ült mellem Bill
-ő csak bejött és..és odajött hozzám
-ki- kérdezte mostmár Gordon
-anya pasija- sírtam még jobban
- mit csinált- kérdezte Simone
- ő.. ő
- semmi baj- simogatott meg hátulról Tom
- ő megerőszakolt- még jobban sírtam térdeimbe temetkezve
Mindnekinek elakadt a lélegzete, csak néztek rám, arcuk kifehéredett csak pislogtak.
- semmi baj, megoldjuk, minden rendben lesz- Simone kezei közé szorított, már környezett és tényleg úgy érte ez a dolog mintha a saját lánya lennék.
- most menj el aludni és holnap megbeszéljük mi legyen rendben- én válaszként csak bólogattam
Bill átölelve kísért bátyja szobájába. Leültünk az ágyra és csak ölelt jó szorosan. Tom is megérkezett, leült mellénk ő is átölelt. Bill kiment a szobából így ketten maradtunk Tommal. Lefeküdt az ágyra és kinyújtotta oldalra kezét, jelezve, hogy bújjak hozzá. Így is tettem karjai között aludtam el és egyből megnyugodtam.

Már egy hónap telt el azóta, de én nem tudtam tovább lépni rajta, nem eszek, nem beszélek sokat, már alig mozdulok ki az ágyból. Én csak 10 éves vagyok, gyerek, nem így kéne élnem. Nem voltam suliban ezidő alatt és Billéknél laktam. Holnap lesz az első nap, hogy suliba megyek, eléggé félek.
Reggel van és egy elég bő nadrágot hozzá egy hatalmas pulcsit vettem fel. Lementem a konyhába ahol mindneki reggelizett.
- nem vagy éhes drágám- nézett rám Simone
- nem köszönöm
- alig eszel, csak egy kicsit legalább- könyörgött a nő
-rendben-sétáltam a konyha pulthoz és megfogtam egy almát.
Elindultunk suliba, tudtam, hogy pletykálnak rólam, ezért féltem hogy mi lesz .
A kapu előtt várt Gustav és Georg. Mindketten megöleltek, majd beléptünk a kapun.
Bementem a terembe és egyből mindenki engem nézett, én csak leültem és néztem magam elé.
Az óráim elég lassan teltek és többször is beszóltak nekem, én próbált erős lenni, de nehéz volt.
A suli előtt várt a négy fiú. Elindultunk Billékhez és zenéltünk így öten. Elég jól megy így sokszor szoktunk össze járni. A suliban kezdenek enyhülni a dolgok és Tommal is jól haladtunk, de nem történt semmi említésre méltó...