Fantasióseis

13. Elbűvölt szigetek

A szigetek világában nem voltak mások, csak szigetek. Víz és kisebb-nagyobb földrészek. Ezeknek mindegyike a maga módján volt varázslatos, és saját flórát s faunát birtokolt. Például a Belgazon büdös terjengett a levegőben, és a földből sokszor törtek elő gejzírek. A szag szinte elviselhetetlennek mondható, ezért senki sem élt itt.

Máshol szép virágokat lehetett találni, egyes helyeken hurkát, kolbászt, szalonnát. Nem létezett két ugyanolyan sziget, ezért a kentauroknak – az uralkodófajnak – mindig máshoz kellett alkalmazkodniuk.

Egy nap egy nemesi származású kentaur, akit Lósshar névre kereszteltek, hölgyek után nézett. Ugyanis a magasabb rangú polgároknál nagy szokása volt annak, hogy más, hasonló vagy nagyobb vagyonnal rendelkező családokba házasodtak. Most Lósshar Chinboknak kellett keresnie magának egy formás farú kentanőt.

Míg más kentaurak otthon lazultak patájukat sem mozdítva, és sört iszogattak. Addig Lósshar nagyon is szorgosan kereste leendő párját. Még patkóját is lecseréltette, sörényét is megfésülte, hogy a lehető legjobban nézzen ki a hölgyek számára.

Első útja a szomszédos vásárhoz vezette, ahol mindenféle finomságok illata terjengett a levegőben. Nyugodtan ment a sorok között, és nézelődött egy szép kentanő után kutatva. Végül meg is látott egyet, mire elégedetten felprüszkölt. Éppen háttal állt neki, formás, izmos farát felé mutatta.

Haja pasztellszínekben pompázott, szőre fehér volt, majd hamarosan megfordult, és egyenesen Lósshar sok esti játszástól vörösen erezett szemébe nézett a maga lilájával. Amint meglátta őt, tudta, ő kell neki. Elámulva galoppozott oda hozzá, s fékezett le előtte. Véletlenül nem reagált elég gyorsan, így a kentahölgy patájára lépett, aki felsikoltott.

– Na, de kérem, miért tette ezt!?

– Elnézést, megbabonázott a szépsége! Hogy hívják, kistőgy?

– Keches Patásh, magát, szép uram?

– Lósshar Chinkbok, jaj, de szép bók! – áradozott az emlegetett.

– Áh, semmiség, ha igaz!

– Tehát, hozzám jönne, Miss Keches vagy keressek más kancát?

– Hozzá megyek egy magához hasonló csődörhöz, Lósshar! – válaszolta a csecses Keches nagy boldogan, majd arcba rúgta a mögötte sétálót, aki megijesztette.