💎🩵Tresure fanfiction🩵💎
OT 12 történet, mert im not gonna left out my baby Damie and Mashi 😇
‼️Kizárólag a szórakozás céljából készült!
Jó szórakozást 🫶🩵
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
---~..*♡ Hyunsuk ♡*..~---
Egész vasárnap varrtam, hogy készen legyek a ruhák alapjával, ha más nem is. Továbbra sincs erőm és ichletem a díszítéshez. Ma reggel pedig minden kedvem lenne vissza aludjak, mikor megszólal reggel az ébresztőm. Sok éve nem csináltam már ilyet, de szundira nyomom, és vissza alszom. Aztán a másodikat pedig kinyomtam és kellettlenül felültem az ágyamban. 'Zuhany, és jobban leszek.' bíztatom magam, amiben igazam is lett. Miközben a forró víz folyt végig a hátamon máris éreztem, hogy a fejem egyre éberebb. Majd elkészülök a reggeli teendőimmel és indulok a szokásos találkozó helyre. Mikor mind összegyűltünk a suliig elmondom nekik, hogy Jihoon átjött hozzám szombat estére és, hogy nagyon jól éreztem magam.
-Viccelsz? - áll meg Asahi, mire mind a ketten hátrafordulunk utána. - Mond, hogy viccelsz. - elég komolynak tűnik.
-Nem, de miaz, valami baj van? - nézek rá, mire tovább indul és mesélni kezd.
-Hát én nem tudok sokat, csak amennyit Jaek elmondott. - itt muszáj közbe vágnom mert kezd elegem lenni, hogy Jaehyuk a múltban él és nem hagyja, hogy magam döntsek.
-Már megint? Jaek belém van esve. - Sahi ekkor megint megáll, de most inkább a szomorúság, mint a meglepettség fogja el. - Sajnálom, nem kellett volna.
-Tudok róla, ne aggódj. - mondja halkan. - Csak nem gondoltam, hogy ez ennyire nyílt titok.
-Hát, Nana mondta nekem, hogy szerinte fix érez irántam, de így már biztos.
-Jaek azt mondta, már nem kell fogalalkozni vele, az régen volt. Jihoonról is beszéltünk tegnap igyekszem össze tenni az igazságokat és a hazugságokat, amiket eddig mondott, de nagyon nem stimmelnek a dolgok. Tudd, hogy nekem nagyon nem szimpatikus és ahogyan Jaehyukkal bánt a múltban, még ellenszenvesebbé teszi. Semmibe nem szólok bele, de - itt felemeli az ujját, amivel elég nevetséges lesz. - Van egy olyan megérzésem, hogy kihasznál. Nem tudom hogyan vagy miért, de nyer rajtad vagy veled valamit. - mind a ketten csak hallgatunk. Ennyi összetett egymás utáni mondatot az évek alatt nem hallottunk tőle. Nanával megegyezünk, hogy nem bízunk benne, de bizalmat fogunk színlelni, mintha minden összejövőben lenne neki. És megtudjuk, hogy mit is szeretne. Viszont én két barátomnak is most csak azt mondtam, amit hallani akartak. A terembe érve még nincs bent, aztán ahogyan megérkezik, Sahi és a lány a megbeszéltek alapján távoznak. Én pedig szintén játszom a szerepem, úgy viselkedek, hogy elhiggye van rám hatással. Beszélgettünk egészen az óra kezdetéig. A szünet közben láttam bejönni Jaehyukot az ajtón és azután azt is, ahogyan Sahi és Nana megállítják majd elmagyaráznak neki mindent.
-Arra is van tippetek, hogy miért csinálja? - jön oda Jaehyuk a hármasunkhoz.
-Hogy érted ezt? - nézek körbe ijedten, de megnyugodva látom, hogy a téma nincs bent. - Hogy érted, hogy miért? Az se biztos, hogy igazatok van. Én személy szerint nem hiszek teljesen, szóval a további gyanúsítgatástól kíméljetek meg. - ezzel én ott is hagyom őket és a művészterem felé veszem az irányt. Nagy meglepetésemre bent találom már az egyik alsóbb éves fiút, éppen a festőálvány előtt. - Szia Yoshi! - köszönök, mire össze rezzen és lekapja a képet maga elől, majd a falnak támasztja képpel befelé. - Mi az? - nézek rá. - Ne aggódj nem láttam a képet, de miért rejtegeted?
