3. Tényleg ők azok?

171 9 1
                                    

Nem sokkal később jött egy üzenetem

Bill: Szia Emily! Öhm ne haragudj ha zavarlak csak azt szeretném kérdezni van-e kedved találkozni?

Hogy az őszintét megvaljam az azonnali lustaságom egyből elmúlt.

Me: Szia Bill! Persze hogy lenne, mikor és hol?

Bill: Szupeeer! Délután 13:00 kor a parknál?

Me: nekem megfelel!

Bill: Rendbeen! Sziaa

Me: Sziaa!

Megnéztem az időt ami 11:23-at mutatott. Jólvan meg időben vagyunk. Takarítottam egy kicsit aztán kerestem elő egy ruhát ami végül egy baggy fekete nadrág lett es egy piros bő póló.

-Emily! -hallottam meg Diego hangját a folyosón mire oda mentem az ajtóhoz

-Na? -léptem ki a szobából

-Nem tudod merre van a müzli? Anyud azt mondta hogy...uh de dögös vagy...akarom mondani anyud mondta hogy van -Én ezen csak felnevetett. Vagyis mind a két dolgon

-1. Köszi 2. Ott van a legszélső szekrényben -mutattam a kilincs nélküli szekrenyre majd oda ment, kinyitotta és kivett 2 tálat is hozzá

-Hova mész?

-Hat az egyik osztálytársammal találkozni

-Uhh és ki az? Fiú vagy lány? -kérdezte a pultnak dölve felhúzott szemöldökkel és sunyi mosollyal

-Fiú, Bill Kaulitznak hivják -Amint kimondtam a nevét Diego azon nyomban kiköpte a pohár vizet a szájából és meglepődve nézet rám -Mivan?

-BILL KAULITZ? -tette le a poharat majd megfogta a vállamat -BILL KAULITZ? AZ A BILL KAULITZ? -kérdezte meg. Újra.

-Öhm most mivan? Igen Bill Kaulitz, de mi van vele? -nem tudom mi miatt van ennyire ki akadva

-Emily! Nem ismered őket?

-KIKET? -vettem fentebb a hangerőt, már őszintén kinyoghetné ki ő

-A TOKIÓ HOTELT!? -Na és itt csapot belém a felismerés érzése

-M...mi? -csak ennyit tudtam kinyögni -I.. ismerem... -Na ne basszatok...

-Minden oke?

-Lenne egy kérdésem -néztem rá remegő szemekkel. Erre muszáj tudnom a választ
-K..kik vannak abban a bandában? -kapaszkodtam meg a pultban. Ne basszatok hogy ők azok akikre én gondolok

-Bill, Georg, Gustav és Tom -amint felsorolta ezeket a neveket a felismerés egyből belém csapott. Szivattok?  -Emily minden oké? -lengette előttem a kezét -Van valami közöd hozzájuk?

-Amíg azt illeti igen...-ő erre csak furán nézet rám én meg megfogtam és kirohantam a házból. Lehet most hülyének fog nézni, de nem érdekel. Hogy a faszba nem ismertem én fel őket?

-EMILY! -hallottam meg Peter hangját a hátam mögül mire kicsit megijedtem de végül megálltam a futásban -Na bazdmeg itt kiabalok neked már mióta hogy mi bajod van és hogy áljál megfele köcsög -támaszkodott a térdeire majd vett egy mély levegőt és rám nézet -Na mesélj mivan? Nem szoktál random az utcákon rohangálni -karolta át a vállamat majd elindultunk a park felé. Hogy honnan tudta hogy oda tartok fogalmam sincs.

-Megvannak...-súgtam magam elé. Egyedül ő az aki tudja a múltamat. -Vagyis nem tudom, össze vagyok zavarodva, Diego szerint ők azok de nem tudom -fogtam a fejem amint leültünk egy padra

-Hé hé nyugi! -simogatta meg a vállamat majd az egyik lábát át téve a padon felém fordult -Bizz benne hogy ők azok, velük van találkozód?

-Csak Billel...

-Nem baj, próbálj meg rá kérdezni -simogatta meg a fejemet majd rá dölt a vállamra. Megszoktam már ezt a tettét.

-Hogy? Félek...mivan ha nem ők azok...és félek..nagyon durván össze veszem velük azon a napon

-Ahj ne is gondolj erre, már elmúlt 10 év eltelt megfognak bocsátani, és tutira veszem hogy ők azok

-Nem hiszem..Devilish volt a nevük, gondolod hogy ők mára már a Tokió Hotel lennének?

-Hát 50% esélyt adok rá

-Köszi ez segített -döltem most én a vállára -Nem tudom mit tegyek és...-folytattam volna tovább de elhúzódott

-Nekem mennem kell, itt van. Sok sikert majd írj -mondta majd adott egy puszit az arcomra aztán elment. Ismertem, és méghogy nem létezik fiú lány barátság? Pff

-Szia -mondta mögöttem egy elég jól ismert hang. A gyomrom össze rándult -Emy? -lassan, de magabiztosan hátra fordultam

-Szia Bill -amint kimondtam szorosan megölelt -Miért hivtál ki? -kérdeztem miközben visszaöleltem

-Figyelj, nem tudom emlékszel-e és remélem te vagy az akire gondolok -Nézet komolyan a szemembe

-Emily Kelin, kis rosszcsont, szőke hajú, felemás szemű kislány aki mindig akkor volt hajlandó lecsúszni a csuzdán ha az öledben volt? Igen én vagyok -mosolyogtam rá. Az eltöltött idő amit Peter-el töltöttem felhozott minden emléket. Bill csak kikerekedett szemmel nézet rám majd a nyakamba ugrott

-ISTENEM! VEGRE! -pörgetett meg a levegőben -Annyira annyira sajnálom amit tettem! Kérlek ne haragudj Emy nagyon kérlek! Tudom elbasztam 10 éve mindent de kérlek ne! -könyörgött könnyes szemmel -Nem akarlak újra elveszíteni kérlek! Legjobb barátnőm voltál és vagy és kérlek maradj velünk.

-Bill, nyugi. Semmi bajom nincs veled, nem is volt, én rád nem haragszok hiszen te nem tettél semmit. Tom és Gustav tartozik bocsánat kéréssel. Kicsik voltunk, hülyék ezt tudom. De te nem tettél semmit te csak jót akartál nekem tudom

-Igy van, de nagyon sajnálom kérlek bocsáss meg! -mondta már sírva szinte -Barmit megteszek csak kérlek ne haragudj rám!

-Bill Kaulitz! -emeltem meg a hangomat -Nem haragszok rád!

-Nem hiszem el! Meghívlak egy fagyira csak komolyan bocsáss meg! -ellenkezni se tudtam ő már elrángatott egy fekete Audihoz majd kinyitotta az anyós ülés ajtaját -Na pattanj be! -én csak álltam egy helyben mire megfogta magát oda jött és elkezdett az autó felé tolni

-Nem! Bill fejezd be! -probáltam szabadulni a kezei közül de nem ment. Végül nevetve szálltunk be mind a ketten az autóba majd a plázába érve Bill azonnal a fagyizó felé húzott

-Válassz két ízt -mondta mire én megráztam a fejem -Pfu te lány de makacs vagy -nevetett fel majd oda ment a nőhöz, beszélt neki valamit majd egy kehely fagyival tért vissza

-Én ezt nem fogom bírni megenni! -néztem a kehelyre, tuti van benne vagy 4 íz

-Dehogynem! Hidd el -kacsintott felém majd elkezdett enni. Végül nekem lett igazam de Bill megette a többit. Csodálkozok, hogy hogyan nem finnyás

-Emily -nézet rám komoly tekintettel miután lerakta az asztalra a poharat én pedig nézet rá jelezve hogy figyelek
-Szeretnéd a fiúkat látni? -Amint ezt kimondta kicsit megijedtem de egyben öröm érzése is fel lépet. Nem tudom mit tegyek

Gyerekkori barátokból szerelmesek /Tom Kaulitz/✅Where stories live. Discover now