Gyerekkori barátokból szerelmesek /Tom Kaulitz/✅

19. Történetünk vége

-Miért pont én Tom? -kérdeztem miközben felé fordultam az ágyban.

-Azért mert más vagy mint a többi -tűrt egy kósza tincset a fülem mögé -Téged teljesen ismerlek, tudom mit szeretsz, mit utálsz, mi az álmod, és tudok rólad mindent Emy. Te nem vagy az a típus aki esedezve mászik az ölembe, te az a lány vagy aki mindig a bajba akar menni, aki mindig azt mondja hogy elbánik mindennel egyedül de jól tudjuk hogy sose megy de így szeretlek kicsim

A szavai teljesen meghatottak

-Naaa ne sírj -ölelt magához -Szeretlek picur és ígérem hogy soha de soha nem foglak magadra hagyni -puszilt a hajamba -soha

Ám mindannyian jól tudjuk hogy az ígéretek a legédesebb hazugságok.

-Bill, Tom merre? -el telt pár hónap mióta Tom és én együtt vagyunk. Azon az estén történtek dolgok és szinte alig van itthol

-Nem tudom, Georg! -kiáltott a fiúnak aki egyből felénk nézet -Tom?

-Nem tudom, azt mondta van egy sürgős dolga de majd este jön -tette le az újságot majd odajött hozzánk -csinalunk sütit? -Hogy mit imádok ezekben a fiúkban? Mindannyiuknak van egy gyerekes énjük amit csak itt, ebben a házban mutatnak ki. Jó mondjuk Bill az mindenütt de ő Bill, Bill Kaulitz már csak ilyen

-Bill ne már -löktem az arcába egy maroknyi lisztet mire szakadtunk a nevetéstől

-Na ezt megbánod! -kezdett el csikizni majd belenyúlt a lisztes zacskóba és mindannyian lisztesek lettünk már

-E..elég! -hasam is görcsölt már ettől a sok nevetéstől -Gustav! -szoltam a fiúnak aki éppen a kamrában kotorászott -Ide hoznád légyszi a süti formákat és a tepsiket?

-Viszem! -állitott ki majdnem elrejtve mindent de végül megvolt.

-Billy baba úgy néz ki mint aki sápadt -nevettem fel, jaj szegény Bill azt se.tudta hirtelen mivan így mutattam neki a tükör felé majd elkezdett nevetni

-Oh haljak meg telebaszom csokival! -Mondta Georg előveve egy csokit es probálta eltörni. Na ja ha a hűtőből veszed ki a már két hete ott szilárduló csokit akkor nem lesz könnyű

-Öhm Bill -néztem a fiúra aki felbukkant a pult másik oldaláról egy ilyen kloffolo cuccal. Na tudjátok amivel a rántothust kicsire ütöd

-Mivan?

-Szét baszod a pultot akkor azt töröm ketté a fejeden -jelentettem ki. Ugye milyen nőies vagyok? ;)

Már nagyban sült a süti és néztük a tvt mikor nyílt az ajtó egyből odakaptuk a fejünket

-Na haver te merre voltál?

-Behivtak Berlinbe. -mondta miközben odajött hozzám majd adott egy csókot -Emily szüleit miután letartóztatták nem tudták elérni őt így felkerestek és szóltak hogy ma lenne a tárgyalás.

-ohh -néztem rá -Azert jól eltolták

-Igen -mondta Bill is majd tesója után nézet

-Itt mi történt? -nevetett fel Tom miután a konyhába ért -mint ahol bomba robbant

-AZ ASSZONYOD KEZDTE! -mutatott rám Bill mint egy kisgyerek

-Nem is vártam mást, takaritsam össze vagy felnyalassam Billel? -nevetett rajta mire oda mentem

-Keress nekem valami ruhát majd összetakaritok -jelentettem ki mire fogta magát és egy hosszú csók után felment. Mielőtt kerdeznétek olyan fáradtak voltunk hogy nem birtunk takarítani se.

Elpakoltam mindent, elmosogattam majd lemostam a szekrényt és a pultot is aztán felmostam majd végül végre leültem.

-Mikorra kell mennünk? -kérdeztem Tomra nézve akinek éppen az ölében feküdtem