Jimin szemszöge:
Namjoon éppen a heti tervekről számolt be nekünk de én nem nagyon figyeltem rá. Az eszem teljesen máshol járt. Pontosabban valakin. Pár hónapja szerettem bele Yoongiba. De egyenlőre nem tervezem neki elmondani. Nem akarom, hogy emiatt tönkremenjen a barátságunk. Nem bírnám elviselni. Eddig is ölelkeztünk megilyenek csak nekem ezek többet jelentettek.
- Te mit gondolsz Jimin? - nézett rám Nam. Én meg a nevem hallatán hirtelen felkaptam a fejemet.
- Ö...nekem jó Így. - válaszoltam mint akinek van fogalma arról, hogy miről van szó.
- Okés, akkor ezt ,megbeszéltük. - csapta össze a tenyerét. Aztán Tae bökött meg hirtelen. Mivel nem számítottam rá, így egy kicsit megugrottam.
- Hol járt az eszed?- kérdezte hirtelen. Most mit mondjak? Nem hazudhatok neki. Túl jól ismer. És amúgy is tud róla.
- Yoongi? - erre csak bólintottam.
- Mondd el neki. - nézett rám.
- Kizárt! Nem tudnám elviselni ha emiatt tönkre menne a barátságunk.- sóhajtottam.
- De Jimin lépned kéne. - mondta.
- Ja, mert te annyira lépsz Jungkookkal! - néztem rá. De amint kimondtam, rögtön meg is bántam.
-Ne haragudj. Nem úgy értettem.Fáradt is vagyok meg ez az egész dolog már kikészít. - hajtottam a fejem a vállára.
-Semmi baj. Majd idővel elmondom neki.- hajtotta le fejét.
- Tényleg úgy gondolod,hogy elkéne neki mondanom?
-Igen. Figyelj, tudnia kell róla. Ezt nem húzhatod tovább Jimin. Hidd el, te is megkönnyebülnél ha tudna róla. És szerintem te sem vagy közömbös a számára.- mosolyodott el.
-Rendben.- sóhajtottam.
-Megpróbálom neki elmondani. De csak próbálom, aztán meglátjuk,hogy mi lesz belőle.- túrtam bele a rózsaszín hajamba. Felálltam a kanapéról és Yoongi szobája felé vettem az irányt. Mielött bekopogtam volna, megálltam az ajtó elött és vettem egy nagy levegőt majd kifújtam.
-Oké, most vagy soha Jimin.- mondtam és bekopogtam.
-Szia, Jimin.- nyitotta ki Yoongi az ajtót.
-Szia, hyung. Öm...beszélhetnénk?- tördeltem az ujjaimat.
-Persze, gyere be.- invitált be.
-Szóval, miről szeretnél velem beszélni?- ült le az ágyra.
-Voltál már olyan helyzetben,hogy tetszett valaki de nem akartad az illetőnek elmondani,nehogy tönkre menjen a barátságotok?- kérdeztem.
-Öm...nem tudom. Miért? - nézett rám azokkal a gyönyörű szemeivel.
-Figyelj, lehet emiatt megutálsz vagy rámegy a barátságunk de akkor is el kell modanom. Egyszerűen már nem bírom magamban tartani.- járkáltam fel alá.
-Jimin, megijesztesz. Mi történt?- állt fel az ágyról és megállt velem szemben.
-Yoongi én-kezdtem de aztán valaki kopogott az ajtón. Basszus, pedig már majdnem elmondtam!
-Majd kinyitom.- hagyta figyelmen kívűl. De az illető nem akarta feladni, így hát Yoongi oda ment az ajtóhoz es megnézte ki van ott.
-Bocsi ha zavarok csak akartam szólni,hogy kész a vacsora és Yoongi nincs véletlenül egy felesleges töltőd?-kérdezte Jin.
-De, ott van az éjjeli szekrényen. Vidd el nyugodtan.- mondta. És Jin bejött a szobába a töltőért. Meglepetésére engem is a szobában talált.
-Megzavartam valamit?- felváltva rám és Yoongira.
-Nem.- mondtuk egyszerre.
-Okés, Yoongi légyszi szólj a többieknek is. - nézett Jin hyung Yoongira. Az említett erre csak bólintott és ment szólni a fiúknak,hogy kész a vacsora.
Elmondtad neki?- kérdezte suttogva amikor Yoongi kiment a szobából.
-M...mit?- dadogtam. Honnan tudja?
Ahj Jimin ne tegyél úgy mintha nem tudnád,hogy miről van szó.- ült le az ágyra.
-Honnan tudod?- ültem le mellé.
-Hallottam amikor Taehyunggal beszéltél erről. - nézett rám.
-Értem. - hajtottam le fejemet aminek a színe egyenlő volt a paradicsoméval.
- És? Mi volt?- kérdezte.
-Semmi. Pont benyitottál amikor majdnem kinyögtem.- mondtam.
-Jaj Jimin sajnálom. - ölelt meg.
-Semmi baj hyung. Nem tudhattad.- öleltem vissza.
-Figyelj, Yoongin is látszik,hogy szeret. Szóval hajrá.- kacsintott egyet.
Yoongi szemszöge:
Elmentem szólni a többieknek, közben meg azon gondolkodtam,hogy vajon mit akarhatott Jimin elmondani. De jó is lenne ha azt akarná mondani,hogy szeret. Igen, sikerült beleszeretnem a kis Mochiba. De egyszerűen nem tudom,hogy mondjam el neki.
-Kész a kaja.- szóltam Taehyungnak.
-Yoongi!- szólt utánam Tae.
-Igen?- fordultam felé.
-Jimin elment hozzád?- kérdezte.
-Igen.- bólintottam. Nem értettem,hogy miért kérdezi.
-És elmondta?- faggatott tovább. Na várjunk! Tae tudja,hogy Jimin mit akart nekem elmondani?
-Majdnem de Jin pont akkor kopogott.Miért? Te talán tudod,hogy mit akart mondani?-kérdeztem.
-Igen de nem mondom el. Nem tőlem kéne megtudnod.- mondta.
-Remélem nincs baj.- sóhajtottam.
-Tudtommal csak az a baja,hogy nem tudja,hogy mondja el neked,hogy szeret.- lépett ki Jungkook a fürdőszobából. De amint kimondta rögtön meg is bánta. Hogy mit mondott?! Jimin szeret engem?
- Jungkook! Mit nem értesz azon,hogy titok?- emelte fel a hangját Taehyung.
-Legközelebb ne bízz rám ekkora titkot.- nézett rá.
-Yoongi!- lengette elöttem a kezét Jungkook. Mert,hogy kicsit sokkosan álltam.
-Jól vagy?- kérdezte Taehyung.
-Ahha. Szóval azt mondjátok,hogy Jimin szeret engem. - néztem rájuk.
-Azt.- mondták egyszerre. Beszélnem kell vele!
-Akkor én mentem. Sziasztok!- mentem ki az ajtón és egyenesen Jiminhez vettem az irányt. Pár kopogás után Jimin ajtót nyitott.
-Szia, hát te?- lepődött meg.
-Jimin, beszélnünk kell. - léptem be a szobájába.
-Mi történt?- kérdezte de én nem válaszoltam csak közelebb léptem hozzá és a derekát megfogva húztam magamhoz közelebb.
-Szeretlek.- néztem a szemébe.
-Te...sze-szeretsz?- nézett rám nagy szemekkel.
-Igen.- hajoltam hozzá közelebb és ajkaink már majdnem összértek.
-Ahw!- hallottuk meg a többieket az ajtóban. De aztán meglátták,hogy mindketten nagyon csúnyán nézünk rájuk és inkább becsukták az ajtót.
-Legközelebb bezárom.- mondtam már szinte az ajkaira. Aztán végre megcsókoltam.
-Én is téged Min Yoongi. - mosolyodott el majd újra megcsókolt.
Na sziasztok!
Kezeket fel!🙋♀️ Ki szereti Yoonmint?💜
Nézzétek el ha nem olyan jó, még nem nagyon írtam ilyesmi sztorit.
Remélem azért tetszik nektek.💜
YOU ARE READING
BTS One Shot
FanfictionEbben a könyvben rövid történetek, párbeszédek meg mindenféle lesz.💜 Néhol lesznek benne shippes részek is💜