BTS One Shot

Szeretlek part2 (Yoonmin)

Yoongi szemszöge:

Amióta összejöttünk Jiminnel, azóta eltelt már 1 év pontosabban ma van egy éve. És az utóbbi hetekben egyfolytában Taehyungon lóg. Félreértés ne essék, nagyon szeretem őket. És  megértem, hogy az ő kapcsolatuk különleges és, hogy nagyon jó barátok de mostanában alig vagyunk együtt. Jelenleg a stúdióban vagyok és egy dalon dolgozom. 

- Mit csinálsz hyung? - lépett be a stúdióba Hobi.

-Csak egy dalon dolgozom. - mondtam.

- Mi a baj? - húzott oda egy széket.

-Semmi csak annyira unom,hogy Jimin egyfolytában Taehyungon lóg.- fakadtam ki.

-De hiszen legjobb barátok és Jimin amúgysem akar semmit Taehyungtól.- mondta.

-Tudom de mostanában alig vagyunk együtt. Csak hiányzik Chim. Ráadásul ma vagyunk egy éve együtt és mintha elfelejtette volna. - tettem a fejem a vállára. Nem szoktam nagyon kimutatni az érzelmeimet de most valakinek ki kellett adnom mindent.

-Elhiszem de kizárt,hogy elfelejtette volna. És szerintem az lenne a legjobb,hogy ha beszélnél vele. Tudnia kell hogy érzel ezzel kapcsolatban. - nézett rám.

- Igazad van csak nem akarom,hogy ebből azt vegye le,hogy féltékeny vagyok.- mondtam. Mert nem vagyok.

-Ha te mondod... Na de menj és beszélj Jiminnel.- paskolta meg a vállam.- állt fel.

-Rendben. - sóhajtottam.

-Köszönöm.- öleltem meg.

-Bármikor.- ölelt vissza. Kiléptem a stúdiómból és egyenesen Chim stúdiója fele vettem az irányt.

-Oké, most vagy soha.- sóhajtottam és bekopogtam. Nem lepődtem meg, amikor Jimin helyett Taehyung nyitott ajtót.

-Szia hyung, miújság?- kérdezte.

-Öm...semmi, vissza jövök késöbb. Ráér a dolog.- motyogtam.

-De Jimin itt van ha hozzá jöttél.- mutatott a felé.

-Nem, látom,hogy nagyon dolgozik valamin. Nem akarom megszavarni.- mondtam.

-Te sosem zavarnád. És mindjárt végez, akkor várd meg.- mosolygott.

-Kedves vagy de inkább majd vissza jövök. - mondtam és épp elakartam menni amikor is Jimin szólt.

-Yoongi, hát te? Azt hittem dolgozol.- mondta.

-Hamarabb végeztem. Mi lenne ha elmennénk valahova? - fogtam meg mindkét kezét.

- Jó lenne szivem de már megígértem Taenek,hogy elmegyek vele moziba.-simogatta a kezem. Ki hitte volna...

-Figyelj, Jimin. Nagyon szeretlek és megértem, hogy Taehyung a legjobb barátod de nekem most lett elegem!- akadtam ki.

-Mégis miből?- kérdezte.

-Abból,hogy egyfolytában lepattintasz Tae miatt! Eddig eltűrtem de ma nem, ma van az évfordulónk és te rohadtul elfelejtetted Jimin!- emeltem fel a hangom. Erre már a többiek is kijöttek.

-Yoongi, beszéljük meg.- könnyesedett be a szeme. Utálom amikor sír.

-Ne Jimin. Jobb ha megyek.- öleltem meg és adtam egy puszit a homlokára majd elmentem. Ahogy távolodtam a fiúktól, eltört nálam a mécses. A lépcsőnél Namjoonnal futottam össze.

-Yoongi!- szólt kicsit erélyessebben.

-Mi az?- kérdeztem.

- Úristen Yoongi mi történt? kérdezte.