ESÉLY ||T.Danny FF.|| Befejezett

6. Rész - Igen, hazudtam..

Danival kicsit feszültebb volt a légkör lefekvés előtt, úgy láttam rajta, hogy zavarta a kijelentésem ami igazából jó jel. Ez azt jelenti, hogy nem örülne neki, ha lefeküdnék valakivel bár nincsenek ilyen terveim. Nem vagyok az egy éjszakás kalandok híve, jobban szeretek azzal lefeküdni akivel együtt vagyok. De ez legyen az én titkom egyelőre.

***

Mivel holnap jön Zsófi ezért ma munka után haza jöttem és rendbe raktam a lakást, kitakarítottam meg ilyenek. Danival nem sokat beszéltünk, igazából csak reggel amikor eljöttem tőle. Pár cuccom nála van, megkértem őt, hogy este hozza el nekem őket. Elvileg hamarosan ide ér, remélem azért oldódik a hangulat közöttünk. Az ajtóhoz mentem amikor kopogtak, kifújtam magam és kinyitottam.

-Szia! - Mosolyogtam halványan Danira.

-Szia, bébi! - Mosolyodott el féloldalasan, megpuszilta az arcomat majd bejött mellettem.

-Nem hoztad el a cuccaimat? - Néztem a kezeire amik üresek voltak.

-Nem. - Vont vállat és becsukta az ajtót. - Jó helyen lesznek azok ott, ha nálam alszol jól jönnek majd. - Mosolygott. A szívem nagyot dobbant.

-Rendben. - Mosolyodtam el én is, igyekeztem nem kimutatni mennyire boldog vagyok.

-Milyen napod volt? - Dőlt a falnak. - Nem nagyon beszéltünk ma.

-Gyorsan elment, nem volt túl sok meló. - Mentem a konyhába és kivettem két poharat a szekrényből, töltöttem mindkettőnknek szőlőlevet. - Szerintem keresek más munkát mert aggasztóan kevés megbízásunk van. - Nevettem és felé nyújtottam a poharat.

-Köszi! - Vette el tőlem a poharat. - Szerintem valamit neked kéne csinálnod, vagy annyira ügyes! - Nézett rám miután ivott pár kortyot, letette a pultra a poharat.

-Hát, nem is tudom. - Néztem a poharamat majd őt. - Gondolkoztam már amúgy de fogalmam sincs mit kéne csináljak.

-Többre vagy hivatott szerintem, minthogy egy irodában weboldalakat szerkessz! - Lépett hozzám közelebb.

-Úgy gondolod? - Néztem fel rá, hagytam, hogy kivegye a poharat a kezemből és letegye.

-Teljes mértékben.

Mosolygott, eltűrte a hajamat és ezzel együtt bele is túrt. Ajkaira néztem ahogy ő is az enyémre, ahogy közelebb hajolt lehunytam szemeim és már éppen megcsókoltuk egymást amikor valaki kopogni kezdett. Felsóhajtottunk mindketten majd halkan elnevettük magunkat, ez is a második alkalom, hogy nem jön össze.

-Ki a franc az ilyen későn? - Sóhajtottam fel majd az ajtóhoz mentem, hogy kinyissam.

-Helló, húgi. - Mosolygott rám Miki, egy nagy utazó táska volt a kezében. Szemeim kissé tágra nyíltak ahogy felfogtam, hogy a bátyám áll előttem. - Én is örülök neked! - Ölelt át nevetve.

-Miki.. - Mondtam halkan és átöleltem őt. - Hát, te? - Néztem rá továbbra is nagy szemekkel ahogy elengedtük egymást.

-Nem is örülsz a bratyódnak? - Akart bejönni de elé álltam. - Hugi.. - Nézett rám összeráncolt szemöldökkel.

-Minden rendben? - Jött Dani az ajtóhoz, átölelte a derekamat és megköszörülte a torkát kihúzva magát. - Helló.. - Mondta Mikinek.

-Szia. - Nézett Danira majd rám. - Nem is tudtam, hogy pasid van. - Mosolygott. - Kolozsvári Miklós. - Nyújtotta a kezét neki.

-Telegdy Dániel. - Fogott vele kezet. - Neked nem Amerikában kéne lenned? - Tette fel a kérdést mire Miki rám pillantott, a tenyerem izzadni kezdett.

-Haza ugrottam a kis húgomhoz. - Mosolygott. - Aki éppen nem enged be.

-Mert ahogy látod nem vagyok egyedül. - Böktem ki végre, nem teljesen volt igaz a sztori amit előadtam Daninak.

-Engednéd, hogy keressek egy hotelt? - Nevetett és az ajtónak támaszkodott. - Amikor itt is aludhatnék?

-Egyébként is honnan tudod, hogy itt lakom? - Néztem rá kissé ingerülten.

-Kezdem nem érteni a szitut.. - Nevetett halkan Dani.

-Nem akarom, hogy itt legyél és kész. - Néztem Miki szemébe. - Menj máshova, hajléktalan szállóra vagy mit tudom én de ide nem teszed be a lábadat. - Mondtam neki határozottan, Miki összeszorított ajkakkal meredt rám.

-Így számíthat rád az ember.. - Hajolt az arcomba mire eltoltam magamtól.

-Ide ne merj jönni többet vagy..

-Megyek már.. - Tette fel a kezeit szem forgatva. - Megyek már.. - Motyogta majd hátat fordítva elment, bevágtam az ajtót és a homlokomat az ajtónak döntöttem.

-Mi a franc volt ez? - Kérdezte Dani mögöttem, eléggé meg volt lepődve.

-Ne most.. - Mondtam szipogva. - Kérlek, elfogom mondani csak nem most.. - Fújtam ki magamat.

-Hát, azért ez elég durva volt.. - Nézett rám ahogy felé fordultam. - Nem ezt mesélted róla, hazudtál?!

-Igen, hazudtam.. - Sóhajtottam nagyot. - De meg van rá az okom mielőtt kiakadnál.. - Mutattam fel a mutató ujjamat mert láttam rajta, hogy ideges kezd lenni.

-Ez kurva jól indul. - Nevetett fel. - Miért hazudtál és mit?! - Akadt ki jogosan.

-Ez annyira ciki.. - Kerültem ki őt és a konyhába mentem, kivettem egy üveg bort a tartóból és egy boros poharat a szekrényből.

-Hallgatlak.. - Motyogta mögöttem és fölöttem a szekrénybe nyúlva kivett magának is egy poharat.

-Én csak egy normális családra vágytam, olyanra amit meséltem.. - Töltöttem bort mindkettőnknek, halkan beszéltem.

-Nem is értettem, hogyha olyan jók akkor te miért nem vagy velük.. - Nevetett halkan, sóhajtva fel ültem a pultra, ő mellém dőlt.

-A bátyám egy díler bűnöző, a húgom go-go táncos. - Néztem rá nagyot nyelve. - A szüleim pedig olyan csórok, hogy segélyekből élnek és szerintük ez jól van így.. - Bámultam magam elé. - Ezért találtam ki róluk egy mesét mert szégyellem amilyenek valójában..

-Húú.. - Nézett rám Dani elképedve. - Ez kemény sztori.. - Sóhajtva simogatta a combomat szabad kezével, megértőnek tűnt.

-Sajnálom, hogy nem mondtam el az igazat csak ezzel nem dicsekednél te sem.. - Mondtam halkan.

-Megértem, bébi. - Nézett a szemembe, kezét az arcomra tette és simogatni kezdte. - De, ha tényleg ilyen a bátyád akkor itt nem leszel biztonságban és a húgom sem.

-Biztos Brigi mondta meg neki hol lakom. - Sóhajtva ittam a boromba ismét. - Szemét ribanc az a lány, nem gondoltam, hogy ilyen bosszú álló.

-Jobb lesz, ha hozzám költözöl. - Sóhajtva puszilta meg a homlokomat. - Ott nem fog zargatni, abba az épületbe nem lehet csak úgy bejutni.

-Nem kéne elmenekülnöm.. - Sóhajtva néztem rá.

-Egy díler elől inkább el kéne. - Nevetett halkan. - Nem tűnt túl barátságos, biztos nem voltak túl jó szándékai..

-És mi lesz a húgoddal? - Sóhajtottam nagyot. - Nálad csak két szoba van.

-Igen, be tud költözni az egyikbe. - Mosolygott rám.

-És akkor én a kanapén alszok vagy, hogy gondoltad? - Nevettem.

-Persze. - Nevetve tette le a poharát és az enyémet is. - Velem fogsz aludni, mellettem. - Állt a lábaim köze, kezei közé vette az arcomat és ajkait szorosan az enyémnek nyomta.