ESÉLY ||T.Danny FF.|| Befejezett

20. Rész - Esélytelen

A tükör előtt álltam és csak bámultam magamat majd a csapba néztem ahol a hosszú fürtjeim levágva hevertek, változni akartam így hát levágtam a hajamat. Bár fodrászhoz el kell mennem mert biztosan borzalmasan egyenletlen de nem számít, egy kicsit jobban érzem így magamat. Egy hete nem beszéltünk Danival, felfogtam, hogy köztünk vége mindennek és már nem is érdekel. Rengeteget gondolkoztam és arra jutottam, hogy nem fogok egy olyan pasiért küzdeni aki még csak nem is szeret. Kitakarítottam a csapot majd nehezen összegumiztam a hajamat, hogy valahogy álljon amíg el nem megyek fodrászhoz. Miki ma nincs itthon, dolgozik és este pedig randija lesz. Az ajtó felé mentem amikor kopogtak, kinyitottam és a lábam a földbe gyökerezett.

-Szia. - Mondta Dani halkan.

-Na nem.. - Nevettem halkan és becsaptam az ajtót, kissé kapkodtam a levegőt mert nem akartam sírni.

-Nati! - Kopogott ismét. - Beszéljünk, kérlek!

-Menj el. - Mondtam és bezártam az ajtót mielőtt bejöhetett volna. - Nem akarok veled beszélni, kérlek szépen hagyj békén. - Mondtam ki nehezen, egyáltalán nem így gondoltam. Legszívesebben berángattam volna és az ágyhoz kötözve öleltem volna örökké. 

-Kérlek. - Sóhajtott. - Megint ki fog jönni a szomszéd néni mert nem megyek el amíg be nem engedsz.. - Nevetett és az ajtót verte.

-Miért nem hagysz már békén? - Nyitottam ki az ajtót, ő bejött sóhajtva.

-Mi van a hajaddal? - Nézett rám nagy szemekkel.

-És neked a szíveddel? - Mosolyogtam rá. - Ja az neked nincs ahogy nekem sem már hosszú hajam.. - Néztem a szemébe, nagyot sóhajtott.

-Ezt megérdemeltem. - Sóhajtott. - De nem értem miért kellett levágni a hajadat. - Nézett rám.

-Semmi közöd hozzá. - Nevettem. - Inkább mond mit akarsz már megint tőlem..

-Sokat gondolkoztam. - Mondta halkan.

-Régen rossz.. - Nevettem halkan. - Nem akarok veled járni, nem akarok veled lefeküdni, sőt még a kibaszott barátod se akarok lenni.. - Néztem a szemébe. - Tönkre teszel, baszki.. Nem veszed észre?

-Tudom, hogy fasz voltam.. - Nézett a szemembe. - De hiányzol.. - Nyelt nagyot.

-Igazán? - Nevettem. - Hát nekem te nem hiányzol. - Néztem én is a szemébe. - Felfogod, hogy szórakozol vele? - Sóhajtottam. - Hm? 

-Nati, én nem szórakozok.. - Sóhajtva lépett hozzám közelebb, én hátráltam egyet.

-De, rohadtul szórakozol. - Nevettem halkan. - Hány lánnyal feküdtél le az elmúlt egy hétben? - Lehajtotta a fejét. - Hánnyal? - Könnyeim gyűltek.

-Négy vagy öt. - Mondta nagyon halkan, szipogva letöröltem az arcomat.

-Nem tudom mit kéne még tennem. - Mondtam remegő hangon. - Szeretlek, ennél többet nem tudok adni.. - Potyogtak könnyeim, Dani rá nézett könnyes szemekkel.

-Én nem szeretlek. - Mondta ki, belém hasítottak szavai.

-Erre már rájöttem. - Nevetve töröltem le újra szemeim. - Csak tudnám, hogy akkor minek jöttél ide.. - Vágtam hozzá az egyik konyharuhát, sóhajtva vette fel a földről.

-Mert ettől függetlenül hiányzol és veled akarok lenni. - Lépett hozzám ismét közelebb, a pultnak ütköztem ahogy én is hátráltam. - Azt akarom, hogy velem legyél.

-Hogy legyek veled, ha nem is szeretsz? - Néztem fel rá.

-Tudom, hogy te is velem akarsz lenni. - Nézett a szemembe.

-Csak akartam. - Tettem kezemet az arcára. - Már nem.. - Csóváltam a fejemet. - Menj el és ne gyere ide többet! - Néztem a szemébe.

-Biztos vagy benne? - Kérdezte halkan. - Ha ezt akarod akkor békén hagylak, örökre.

-Igen, ezt akarom. - Mondtam ki magabiztosan. Életem legnehezebb mondata volt ez most.

-Oké, ahogy akarod.

Adott egy hosszas puszit a homlokomra majd az ajtóhoz ment, egy pillanatig még megállt majd kiment az ajtón becsukva maga mögött. A tenyerembe temettem az arcomat és zokogni kezdtem, nem tudom, hogy fogok ezen túl lépni. 

* Dani szemszöge * 

Beszívtam ajkaim és a lift gombját nyomogattam vadul, csak elakartam innen húzni mihamarabb. Ezt jól elbasztam, megint. Jobban örültem volna, ha Nati belemegy abba amit akartam de tudtam, hogy nemet fog mondani. Esélytelen volt, hogy az legyen amit én szeretnék. 

***

-Egy kicsit aggaszt amit látok. - Nézett rám Zsófi, a kanapén feküdtem és körülöttem üres üvegek voltak, ittam én mindent is. - Minden oké? - Guggolt elém a húgom.

-Hagyjál, légyszíves. - Néztem rá majd vissza a tévére.

-Ezt mind egyedül ittad meg? - Szedte össze az üvegeket. - Mi van veled? Hol van Nati amúgy?

-Többet nem mondjuk ki a nevét. - Nevetve néztem rá, felvonta szemöldökét.

-Összevesztetek megint? - Vonta fel a szemöldökét.

-Vége köztünk de nem is érdekel, szeretném nézni a tévét. - Sóhajtottam.

-Szedd össze magad és beszélj vele. - Fogta meg a távirányítót és kikapcsolta amit néztem.

-Héé! - Néztem rá hülyén majd fel ültem nehezen bár eléggé szédültem, sóhajtva megdörzsöltem az arcomat.

-Tiszta szerelmi bánatod van. - Sóhajtott a fejét csóválva.

-Nincs az mert nem vagyok szerelmes.. - Nevetve néztem rá. - Nem szeretem ezt a lányt, megkímélem magamtól inkább..

-Szerintem meg szereted, különben nem piáltál volna ennyit.. - Nevetett és kinyitotta az ablakot, magamra húztam a pokrócot.

-Esélytelen, hogy köztük bármi is legyen.. - Bámultam magam elé. - Három nap alatt megdugtam vagy öt másik csajt, Zsófi. - Nevettem. - Nem tehetem ezt Natival..

-Talán parancsolni kéne a farkadnak. - Forgatta meg szemeit. - Néha olyan idióta tudsz lenni, Nati tökre szeretett téged.. Nem olyan volt mint az idióta modell exeid. - Nézett rám.

-Ezt most nagyon elbasztam, gyűlöl engem. - Mondtam halkan. - Látnod kellett volna az arcát.. - Dörzsöltem meg a szemeimet sóhajtva. 

-Akkor hozd helyre. - Sóhajtva ült le mellém. - Ezzel nem oldasz meg semmit, hogy részegen fetrengsz a kanapén..

-Nem akarom helyre hozni, jobbat érdemel nálam. - Néztem rá. - Ezalatt a kevés idő alatt rengeteget bántottam meg őt, nem akarok még több fájdalmat okozni neki..

-Ismerlek már, tesó! - Nevetett halkan. - Csináld amit jónak látsz de szerintem lesztek ti még boldog Natival.. - Simogatta meg a karomat majd fel állt, a szobájába ment és egyedül hagyott a gondolataimmal. Talán igaza van.