Mindent megváltoztattál [Tsukishima Kei - Haikyuuff]

9.

✯Tsukishima szemszöge:✯

Reggel szokásosan keltem, egy dolgot leszámítva. Mikor ki akartam mászni az ágyból ott volt a földön Lili. "Tényleg. Tegnap este velem aludt." Kikerülve őt elmentem fogat és arcot mosni, majd ránéztem az időre. "Baszki! Késésben vagyunk." Majd oda mentem Lilihez és elkezdtem rázni.
- Lili, kelj fel, késésben vagyunk!
- Hmmm? Mi?- mondta álmosan. "Cuki."
- Kellj fel, és készülődj!- majd felült lassab és dörzsölgetni kezdte a szemét. "Aranyos. Várjunk mi?"
- Mi?
- KÉSZÜLJ VAGY ELKÉSÜNK TÖRPE!- kinyitotta szemeit és rám nézett.
- Kei?
- Ahhhj.- fogtam a fejem. "Így tényleg elkésünk."- Gyere segítek.- felsegítettem és elkísértem a mosdóig.- Menj mosakodj meg.
- Hmmm?- nézett rám álmosan.- Oké.- majd be slattyogott. "Istenem ez a lány." Fogtam a fejem. Közben össze pakoltam a cuccainkat, hogy mire kijön indulhassunk. Lementem anyához aki a kajánkat csinálta.
- Kicsim, késésbe-
- Tudom anya. Köszi.- majd felkaptam a két szendvicset és bedobtam a táskámba. "Suliban oda adom neki."

Gyorsan vissza mentem a szobába, de mikor benyitottam megláttam ahogy Lili éppen veszi le a pizsama pólót.
- S-Siess! 2 perc múlva újra bejövök. - mondtam, majd gyorsan be is csuktam. "Mi van velem? Miért hozott ennyire... Zavarba? Várjunk mi? Lili zavarba hozott... Aaa biztos hülyeség, nem lényeges... De akkor miért ver gyorsabban a szívem? Nem értem."
Nem is kellett két percet várni, mert a gondolat menetem végére, már nyitotta is az ajtót.
- Kész vagyok.- "Nem fest túl jól."
- Nagyszerű.- forgattam meg a szemem.- Na, menjünk, mert el fogunk késni.- mondtam és le siettünk a cipőkhöz, közben anyám idejött.
- Örülök, hogy itt voltál Lili-chan.
- Én köszönöm a vendéglátást. Ha Kei nem hívott volna lehet, hogy...
- Jóó, mindegy, menjünk már.- tereltem a témát.
- Máskor is gyere!- mosolygott anya Lilire
- Ezer örömmel!- mosolygott anyámra. Már éppen nyitottam volna a számat újabb sürgetésre, de fojtatta.- Nyilván csak akkor ha Kei sem bánja. "Miért bánnám? Ha bánnám el sem hívtalak volna."
- Persze, gyere máskor is, de most már induljunk!

(⁠*⁠￣⁠(⁠ｴ⁠)⁠￣⁠*⁠)

Út közben össze futottunk Yamaguchival akit eléggé sokkolt a látvány, hogy mi együtt sétálunk.
- Szia Tsuk- állt meg - Lili?
- Szia Tadashi.- mosolygott rá
- Ti? Együtt? Sétálok? Hogyan? Miért?
- Hosszú lenne elmesélni. Menjünk, mert elkésünk. - zártam rövidre a témát.

Beérve a suliba elköszöntünk Lilitől, majd mentünk is a termünkbe.

(⁠*⁠￣⁠(⁠ｴ⁠)⁠￣⁠*⁠)

Ebéd szünetben jöttem rá, hogy elfelejtettem oda adni neki a kaját amit anya csinált, így megvártam az ebédlőnél, de nem jött.
- Hol lehet már ez a lány?- szűrtem ki fogaim között és elfogott egy rossz érzés. "Talán történt vele valami? Inkább megnézem." Majd elindultam a terme felé.

Benyitva minden szem rám szegeződött.
- Ez Tsukishima a 4. osztályból?- mondta egy lány (im.: valahol azt is olvastam, hogy S-Class az osztálya, de inkább maradok ezeknél a számoknál.)
- Tsukki?- néz rám Hinata - Mit keresel itt?
- Hol van Lili?
- Kiment a mosdóba. Nem nézett ki valami jól.- otthagyva őket egyből a mosdóhoz siettem. "Tudtam, hogy valami nem stimmel. Lehet, hogy beteg?" Oda érve vártam pár percet, majd bekopogtam.
- Lili bent vagy?- szóltam be, mire nyílt az ajtó.
- Kei?- álmosan, alig állva a lábán nézett rám. Egyből a homlokára tettem a kezem. "Lázas. De hogyan? Nem volt annyira hideg kint."
- Gyere, elviszlek a védőnőhöz.- fogtam meg a kezét
- Nem kell, jól vagyok.
- Jól a faszt.- majd leguggoltam.- Gyere.
- Miért?
- Csak gyere!- majd egy kis habozás után rámásztott a hátamra.

Elindultam vele a védőnő felé, bár mindenki minket nézett.
- Úristen. Látjátok ezt? Az ott a fura lány és Tsukishima a 4. osztályból?- hangoztak el ilyes fajta mondatok.
- Tényleg! Nemáár.