Indulásom estéjén a szállásom ablakából kiszúrtam Kitsukót. Tudtam, mit akar, és kimentem hozzá az utcára.
Felém lépett, szólni akart, de félbeszakítottam.
-Tudom, mit akarsz. – még a temetőben láttam a szemében, hogy mit akar tenni, és tudtam, hogy azért van itt, mert számít rá, hogy én is hozzá hasonlóan akarok cselekedni. De nem akartam. – És a válaszom nem.
-Miért? – kérdezte Kitsuko. A tekintete elszánt és hideg volt, elkeseredett düh lobogott benne.
Nem szívesen állítottam meg. Az ő döntése volt. De tudtam, hogy Lucas mit várna tőlem.
-Ne tedd meg! – mondtam nyugodtan. – Ne állj bosszút!
-Meg tudnám ölni – mondta Kitsuko – Meg tudnám ölni a börtönében.
-Talán – biccentettem. – De ne tedd meg.
Dühösen, összezavarodva nézett rám. Nem számított rá, hogy ilyen leszek. A személyiségem a legtöbb embert összezavarta. A tökéletes nyugalmam az ilyen helyzetekben.
-Tudod, hogyan nevezte magát a bűnöző, akinek az emberei megölték a fiad apját? – kérdeztem.
Kitsuko felemelte a fejét és felvonta a szemöldökét. Elpárolgott belőle a düh, érezte a tónusomból, hogy valami fontosat akarok mondani. Valami olyat, amit komolyan át kell gondolnia.
-Ultornak hívatta magát. – mondtam. – Tudod ez mit jelent latinul?
Enyhén megrázta a fejét, az én tekintetem pedig elsiklott a feje fölött.
-Bosszúálló.
Köszönöm szépen mindenkinek, aki végigolvasta!
Tudom, hogy lehetne javítani rajta sok mindent, de azért remélem, tetszett!
ESTÁS LEYENDO
Isola Ashworth
AcciónIsola Ashworth tehetséges titkosügynök. Méghozzá olyannyira, hogy képességei messze felülmúlják ügynökségének, az ICTIA-nek a várakozásait. Isola szinte minden küldetését sikeresen teljesíti, azonban amikor egy másik hírszerzés hamis vádakat emel e...
