『A néma fiú és a népszerű srác 』✔

#11

Kai szemszög:

Végül megtettem. Összejöttem Dominikkal, most pedig mérhetetlen fájdalmat érzek a mellkasomban.
Itt alszik mellettem, angyali arcát a hold fénye világítja meg. Annyira gyönyörű. Az én fiúm..
Szerelmes belém, én pedig mintha egy tárgy lenne, játszom vele. Annyira értékes, annyira boldog lehetnék mellette, én meg a hülye haverjaim és a hírnév után mentem.

De nem tehetem meg ezt vele. Nem érdemli meg, hogy ezt tegyem vele. Holnap lefújom az egész fogadást, kerüljön bármimbe, de nem fogom megtenni ezt az angyalkával. Nem tudnám elviselni a fájdalmat a szemeiben, a csalódottságot, azt a megvetést, ahogy rámnéz. Nem, teljesen összetőrnék. Én szeretem őt.

- Annyira sajnálom Dominik...-simítottam tenyerem arcára, ő meg még álmában is hozzám bújt.
Szemem könnyes lett.
Mikor lettem én ilyen puhány?
Mikor megismertem. Miután először láttam, mekkora szeretettel néz rám.
Belebolondított az érzéseimbe, felbolygatta az egész rendszerem, lerombolta a felépített váramat.
És erre csak ő képes, senki más.. Dominik Evan az én kriptonitom..

Dominik szemszög:

Végül nálam aludt, velem aludt, az én ágyamban, a karjai közt velem.

Reggel mellette ébredtem, még aludt.
Meztelen mellkasát kezdtem simogatni, a tetoválásait tanulmányozni.
Volt neki egy pár, a karján is, meg a mellkasán is. Sőt a nyakán is egy kisebb figura.
- Tetszik neked angyalka?-hallom meg rekedtes, álmos hangját, mire felpillantok.
Elmosolyodok ahogy ő is, és felhúzza államat, hogy összeforrassza ajkainkat egy jó reggelt csókra.
- Nagyon aranyosan alszol, tudod?-suttogja ajkaimra, mire arcomra egy kisebb pír szökik.
Csak elfordítottam fejem, és felültem.
- Csak az igazat mondtam.-simít derekamra majd velem együtt felült és nyakamba csókolt.
Beharaptam ajkam, majd ránézve csókoltam meg ismét.
Még mindig olyan jól csókol. És most, hogy már hozzám tartozik, mégjobban esik.

- Csináljak kávét, vagy valami reggelit?- írtam le telefonomba.
Most, hogy ilyen gyakran kell kommunikálnom, egyre jobban idegesít, hogy nem tudok beszélni.
Igazából könnyű lenne, ha tudna jelelni, ahogy apám is. De nem olyan könnyű az, nem tanulja meg két nap alatt, pláne hogy én gyorsan csinálom, nem tudná felfogni. De értékelem, hogy nekikezdett miattam.
- Csináljuk együtt, gyere.-fogta meg kezem, és felhúzott az ágyról.
Lebaktattunk a konyhába, felültetett a konyha asztalra, és nekikezdett a reggeli csinálásnak.
- Örülök, hogy otthon érzed magad.- írtam be telefonomba és felé mutattam.
- Csak reggelit csinálok az angyalkámnak.-állt lábaimhoz, és ajkaimra hajolt.
Átkaroltam nyakát, és közelebb húztam magamhoz.
- Olyan kis vékony vagy... Eszel rendesen?-simogatta derekam, amit majdnem átért nagy kezeivel.
Van, hogy elfelejtek...-gondoltam magamban, és haraptam be ajkaim.
- Enned kellene rendesen! Mindjárt elfogysz Baba.-emelte fel állam kezével.
Bólintottam és megpusziltam.
- Most csinálok neked egy jó, hízlaló reggelit, mit szólsz?-túrt hosszú hajamba, és egy újabb csókot kaptam.

ㄴㄱ

A parkban sétáltunk, mikor Kai üzenetet kapott.
Előkapta telefonját, majd válasz nélkül eltette.
- Csak Evan volt.-válaszolt kérdés nélkül, én meg csak bólintottam.

A reggeli közben is kapott egy üzenetet, azóta feszültebb. Remélem, nem keveredett bajba..

A gördeszka pályához érve bementünk, Kai pedig lepacsizott a többiekkel.
Mindenki itt volt, csak Evan nem. Valami nagyon nem lesz jó..

- Szeva szűzike!-karolt nyakamba Luke, mire csak mosolyogva bólintottam neki köszönésképp.
- Éljen az új pár!!-kiáltotta el magát Alex, mire mindenki tapsolni, meg éjjenezni kezdett.
- Na, srácok! Elég!-nevetett Kai, közben helyet foglaltunk az egyik emelkedő tetején.
Megbontottak pár sört, meg energiaitalt, én meg kaptam a kólámat.
- Evannal mizu? Nekem nem válaszolt.-hajol felénk Aaron, aki a sor végén ült.
- Később jön.-zárta le ennyivel Kai.
Nem tudtam szó nélkül hagyni, ráírtam Kaisoora üzenetben.

Te: Összevesztetek?

Kaisoo🖤: Ne foglalkozz vele édes❤️ téged nem érint:)

Te: De szerettem volna tudni:(

Kaisoo🖤: Majd... Elmondom, de nem itt, jó?

Combomra simított, és eltette telefonját.
Aggodalmasan néztem rá, de ő csak egy bíztató mosolyt küldött felém.

A hangulat kezdett egyre jobb lenni, a fiúkban volt már pár sör, de nem vitték túlzásba.
És ekkor megérkezett Evan.
Mindenki csendesebb lett, és szemükkel követték a közeledését.
Ő csak mosolyogva, zsebre tett kézzel jött felénk, majd szeme megakadt Kaion.
Jaj ha most balhé lesz...