Ahogy te érzed...

7 2 0
                                    

Eltelt pár nap a koncert óta, most megint itt van Desh is, Álmos is és Lara is, na meg persze Ati. Sokan azt hiszik most, hogy Atit korházba vittük, de nem így volt. Már én is orvos vagyok, jobb akárkinél, szóval én is eltudom látni. És persze a legfontosabb, hogy én a saját két szememmel láttam mi történt az erdőben. Ez azért elég jelentős tényező valljuk be.

Gondolatmenetemet Ati szakította meg. Csak megölelt... Mostanában nagyon ragaszkodó volt, bár Desh szerint mindig is az volt, de most jobban... Az erdőben történtek óta jobban bújt hozzám, mint egy kiscica.

Persze ez engem nem zavart, sőt örültem neki, azt hittem végleg elhidegül majd a történtek után és elfelejt mindent ami köztünk valaha is történt, mármint jobb is lett volna talán ha inkább valamennyit felejt.

-Álmos vagyok.-Szólalt meg. Amit meg is értek, nem sokat szokott aludni és ha alszik is akkor kb fél óránként felkel, mondván, hogy rosszat álmodott.
-Pihenj, vigyázok rád...-Feleltem neki, és elkezdtem simogatni a fejét.
Ekkor ő az ölembe dőlt és lehunyta a szemét.

✮ Nagyon rövid lett ez a rész amire nem vagyok túl büszke. Visszatérésnek gyenge, rendes résznek annál is gyengébb. De láttam, hogy tavaly folytattam utoljára amit én nem vettem észre, mert össze folyik minden. Szóval gyorsan írtam valamit most. Remélem azért tetszik pusziii😘✭

Bạn đã đọc hết các phần đã được đăng tải.

⏰ Cập nhật Lần cuối: a day ago ⏰

Thêm truyện này vào Thư viện của bạn để nhận thông báo chương mới!

A Végzet Akarata 2. Mikor még a csillagok is miénk voltak Nơi câu chuyện tồn tại. Hãy khám phá bây giờ