꧁Tizenkettő꧂

59 5 11
                                    



Nem túlzok azzal, ha azt mondom, hogy a tegnap esti randi után mind a kettő fiú elvesztette az uralmat maguk felett, és a szerelmüket levezették egymáson.

___

Giorgio reggel nyolc órakor elkezdte nyitogatni a szemét. Amit először észre vett az az volt, hogy a kisebb fiú rajta feküdt, és mélyeket lélegezve aludt a mellkasán. Giorgio ezen csak mosolygott, majd egy mély puszit adott a kisebbnek a göndör fürtjeibe. Zsombor az egyik kezével szorította a nagyobbnak a kezét, a másikkal meg a vállát fogta.

Póló még nem volt rajtuk, így az egész mellkasuk összeért. Giorgio csak a plafont nézte és gondolkodott. Élvezte a tegnap estét, de valahogy rosszul érezte magát miatta. Tudta, hogy Zsombor ezek után tuti szorongani fog, hiszen nem valami erős a szervezete, és Giorgio tegnap este egy kicsit sem fogta vissza magát. Igaz, a kisebb sem mutatott semmi jelet arra, hogy ő nem élvezte volna az egész szituációt, sőt, tetszett is neki az, hogy a nagyobb ilyen "erőszakosan" bánt vele.

Giorgio ezeken gondolkodott hosszas percekig, majd végül az zökkentette őt ki a gondolataiból, hogy a kisebb, göndör fiú elkezdett mocorogni rajta. Az olasz először félt bármilyen jelet adni arról, hogy ébren van e vagy nem, de végül a fiú hátára rakta a kezét.

Zsombor erre csak egy kicsit mocorgott, inkább helyezkedett a nagyobb fiún, majd lassan felhajtotta a fejét. Ha lehet így nevezni, akkor Zsomborra rájött egy kisebb szívroham, ugyanis fogalma sem volt arról, hogy hol van. Kellett neki pár másodperc mire felfogta azt, hogy hol van, és hogy pontosabban mi is történt vele, és azzal az illetővel, akin éppen feküdt.

- Giorgio? -
Ejtette ki halkan a nagyobb nevét. Az említett fiú nem válaszolt, csak simogatta a kisebb hátát.

- Giorgio, ébren vagy? -
A fiú továbbra is halkan beszélt.

- igen. -

- Giorgio, nagyon fáj a hasam. -
Kezdett el mocorogni a kisebb, és leszállt a nagyobbról. A franciaágy másik felére feküdt távolságot tartva az olasztól.

- hozzak valamit? -

- fájdalomcsillapítót. -
Giorgio nem is mondott semmit, csak azonnal kipattant az ágyból, de az ajtóban mégis megállt.

- nem csak stresszelsz? -

- nem tudom. -
Válaszolt egyszerűen a kisebb, miközben a párnába nyomta a fejét.

-hol fáj? -

- itt fent. -
Mutatott a fiú a hasa felső részére.

- te stresszelsz, erre nem tudok adni gyógyszert. -

- de nagyon fáj... -

Az olasz lassan visszasétált a kisebbhez, és leült mellé.

- sajnálom. -

- nem, nem a te hibád. Úgy is el fog múlni. -

- értem én, hogy elmúlik, de neked ez akkor is fáj, és ami neked fáj az nekem is. -

- lehet, hogy fáj, de nagyon megérte. -
Mosolygott a fiú.

- az biztos. De ha valami baj van azt mond el. -

- el fogom, nyugi. -

- idedőlhetek melléd? -

- ezt akartam kérdezni. -

- fázok. -

- akkor gyere ide mellém. -

A fiú bemászott a kisebb mellé, és szorosan mellé feküdt, majd hozzá simult. Zsombor a fiúra nézett, és megcsókolta őt. Nyilván ez viszonozva lett, és nem is csak egy csók, és nem is csak három.

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Jul 28 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

/ Mi Lesz? /Where stories live. Discover now