/ Mi Lesz? /

꧁Három꧂

꧁꧂

Reggel Zsombor Úgy kelt fel, hogy az olasz nem a saját ágyában feküdt, hanem szorosan mellé bújva és a derekát átölelve. Az ijedtség nem tartott sokáig, egész gyorsan megszokta az olasz érintését és jelenlétét. Óvatosan megfordult, hogy a mellkasuk is összeérjen. Csak figyelte azt, ahogy a fiú lassan beszívja, majd kufujja a levegőt.

Giorgio egyik pillanatról a másikra elkezdte nyitogatni a szemét, valószínűleg a göndör mocorgása keltette fel. A fiúnak ötletese volt, hogy mit kéne tennie. Át kéne e mennie a másik ágyba, vagy csak maradjon ott mellette?

Inkább csak lehúnyta a szemeit, és próbált úgy tenni, mintha aludna. A kisebb persze még mindig nem volt józan, ugyanis reggel hat óra volt és hajnali kettőkor mentek el aludni. Ez azt jelenti, hogy látszódott rajta az, hogy ébren van.

Giorgio - aki még részegebb mint Zsoma, mert ő is még a sok édes alkohol fogyasztás utáni hatás alatt volt - nem igazán gondolkodott, csak közelebb húzta mégjobban magához a göndört, és próbált újra elszenderülni. A fiút annyira szorította, hogy már levegőt is alig kapott, de élvezte. Azt érezte a göndör, hogy valaki végre törődik vele mint legjobb barát, és nem csak kihasználják. Neki sem kellett sok idő, egy szempillantás alatt visszamerült az álmok világába.

꧁꧂

Nem is aludtak olyan keveset ezek után, mindössze három órát, azaz most jelenleg 9 óra van. Giorgio kissé még mindig részegen, de sokkal jobban kijózanodva heverészett az ágyon változatlanul a kisebb fiú társaságában.
Csak szerelmesen nézte azt, ahogy az halkan szuszog, néha kicsit összerándul az arca, és, hogy a gyönyörű göndör fürtjei a homlokába lógnak. Zsomát igazán széppé tette a sok bodri tincse, amikért az olasz odavolt.

Zsombor a nagyobb mellkasán szendergett, amikor valaki kopogott az ajtón. Giorgio erre annyira összerándult, hogy sikerült felkeltenie a kisebbet, aki azonnal lepattant róla. Gyorsan átment a másik ágyba, majd úgy tett, mintha semmi rosszat sem csináltak volna pár másodperccel ezelőtt.

-ébren vagytok?
A fiúk Barni hangját hallották, amire  még mindih riadtan, de válaszoltak.

-igen.

-király. Halljátok nagyon kéne gyógyszer, esetleg ti hoztatok valami fájdalomcsillapítót?

-igen, nálam van.

Bombi annak ellenére, hogy az előbb szinte rohanva hagyta el az olasz ágyát most hasogató és keserves fájdalommal alíg tudott a lábára állni. Giorgionak szenvedés volt végignézni ezt, ezért felkelt és segített neki.

Pontosabban megfogta a derekánál fogva, magához húzta és úgy mentek oda ahhoz a táskához, amiben ott lapultak az életmentő pirulák. Bombi azonnal kikapta a kis dobozt, majd szorosan a nagyobba kapaszkodva kezdett el megint lépegetni. Kinyitották az ajtót, és egy teljesen másnapos, talán még mindig az italok hatása alatt lévő fiú állt az ajtójukba. Giorgio az egyik kis tasakból kinyomott kettő gyógyszert, majd egyből kérdezett is egyet.

-Peti elküldött gyógyszerért?

-micsoda?

-neked kellett eljönnöd a gyógyszerért, azaz Peti küldött, nem?

-akkor is jöttem volna, ha nem szól. Szegény nagyon szarul van.

-az a nagyon az mennyinek számit?
Nézett rá értetlenül bombi.