Alastor POV:
Én és Lucifer még mindig be voltunk zárva, mivel a támadás még mindig tartott. Át néztem Lucifer-re, aki valahányszor valaki sikittot, öszerándult. Bár nem tudom miért. Nem hiszem valami gyerek kori traumája lenne, mivel ha jól tudom nem voltak szülei.
Ahogy ránéztem Lucifer-re észrevettem hogy valami baj volt vele. Bár nem tudom mi.
Miért is érdekel?
Én öszintén próbálom utálni amennyire csak bírom. De valahogy nem lehet utálni. Mint valami kisgyerek.
Aztán észrevettem hogy ahányszor valaki sikittot, félelem öntötte el a szemét. Egy kicsit összezavarodtam mert személyesen a sikolyok zene volt a füleimnek. Aztán Lucifer rám nézett. Egy olyan furcsa kiváncsi tekintettel.
"Te... Te ezt hogy..." Nem bírta befejezni a mondatát mert újra meghalott egy embert sikítani amitől ismét öszerándult.
"És ti ezt csak nézitek?" Kérdezte végül Lucifer.
"Köszöntelek a pokolban. Azt hittem te is itt éltél." Mondtam. Egy kicsit összezavarodtam mivel tudtam hogy a pokol ura itt élt. Igen, egy leesett Angyal volt de ez nem jelentette azt hogy nem tudott az angyal támadásokról.
"Hát... Én azt hittem itt segítenek egymásnak az emberek." Mondta. Egyre furcsábnak találtam.
"Mintha te megetted volna." Mondtam. Szinte 100 százalékkal biztos voltam benne hogy soha ki se tette a lábát a házábol. Mert egy félős k-...
"Igazából. Én régen egy angyal voltam." Mondta. Azta! Micsoda újdonság!
"Lehet hihetetlennek hangzik, de látszik rajtad." Mondta Alastor.
"Igen... A gyógyító képességeim ez miatt egy kicsit jobbak mint az itteni démonoknak. Ezt arra használtam hogy segítsek másoknak. Habár nem tudtam sokat tenni, legalább megpróbáltam. Eddig nem fogtam fel ez mennyire fontos volt. De most hogy látom hogy itt csak félős picsák vannak, akik csak magukra gondolnak, látom hogy miért is kerültek a pokolba." Mondta Lucifer. Ettől öszintén meglepődtem. Nem gondoltam volna hogy Lucifer tényleg segít embereknek. Elvégre, nem sok jót hallottam róla.
Erre nem nagyon tudtam. Mit mondani mivel még mindig nem hittem el hogy tényleg segítene.
"Hiszem ha látom." Mondom. Tudtam hogy csak azért mondja ezt hogy idegeljen.
"Tudod, ha bent tartasz ebbe a szikla micsodában nem nagyon tudnák ki me-..." Mondta Lucifer, de egy hatalmas robbanás miatt nem tudta befejezni a mondatot aminek úgyis tudtam volna mi lesz a vége.
A hatalmas robbanás miatt ( ami mellesleg abba a sziklába csapódott be, ahol mi voltunk) egy kis omlás következett. Ahogy figyeltem hogy ne üssőn egy nagyobb szikla agyon, egy másik szikla nem sokkal mellém esik, azt eredményezve hogy az pedig kettétörjön.
Sajnos nem mehettem oda érte, mivel még mindig a sziklákat probáltam kikerülni. Aztán végre abba maradt.
Külső POV:
Alastor átsétált a bothához ami teljesen kettétört. Ezt aztán kurvára nehéz lessz megjavítani. Gondolta Alastor.
"Hát legalább nem haltunk meg." Mondta Alastor, bár ez sem volt teljesen igaz.
Ahogy hátra nézet, észrevette hogy Lucifer-t igen is eltalálta egy kő. Nem is egy. A feje lehajtva miközben a karját szorította. Alastor csak imádkozni tudott hogy Lucifer ne sirjon. Alastor nem volt túl jó az ilyen helyzetekben.
"Öhm... Rendben vagy?" Alastor kérdezte
"Igen." Mondta Lucifer."Mi történt?" Kérdezte Alastor.
"Az egyik kezemet eltalálta egy nagyobb szikla, a másikat pedig csak egy kisebb sérülés érte." Mondta Lucifer, mire Alastor kicsit meglepődött, mivel nem hitte volna hogy a pokol ura gúny nélkül válaszolni fog neki.
"Hát... Nekem viszont van egy rossz és egy jó hírem." Mondta Alastor.
Lucifer felnézett.
"Mégis mi az?" Kérdezte Lucifer. De aztán meglátta Alastor botját. "Az ugye nem-?"
"Szóvvvvvallll... De. Ráesett egy szikla. De! A jó hír az hogy a támadás abba maradt."
"Ez nem lehet komoly."
"Akár hiszed akár nem, ez a szomorú igazság." Mondta Alastor. "De te még ki tudsz jutatni minket, nem?"
"Asszem." Mondta Lucifer de amint megpróbálta mozgatni a jobb kezét sziszegve leejtette.
"Jól vagy?!" Alastor gyorsan kérdezte, de asztán felfogta mit kérdezett. Miért is érdekelné őt, hogy hogyan érzi magát Lucifer?
"Asszem..." Mondta Lucifer. Aztán egy újabb erőtlen probálkozást tett arra hogy felemelje a kezét de újra és újra vissza esett.
"Öhm. Szerintem nem kellene erőltetned. Lehet eltörted." Mondta Alastor. "Várj, megnézem."
"Nem!" Kiáltotta hirtelen Lucifer. "Ö... Akarom mondani, jól vagyok."
"Biztos? Mert valószínűleg eltörted a kezed. Megbirod mozdítani?" Kérdezte Alastor, aztán megint rá jött mit csinál. Végül elhessegette a gondolatait. Biztos azért érdekel mert ha tényleg eltörött a keze, soha nem fogunk innen kijutni. Gondolta Alastor.
"Igen." Mondta Lucifer majd megprobálta felemelni a kezét, és rájött hogy Alastornak igaza volt.
"Szóval igazam volt. Várj, megnézem hogy tudok e segi-..." Kezdte Alastor, de Lucifer félbeszakította.
"Miért is érdekel téged?!"
"Nos, nem tom észre vetted e, de ha nem bírod mozgatni a kezed, nem bírod kinyitni ezt a szaros barlangot, és az azt jelentené hogy mindketten itt ragadtunk!" Csattant fel Alastor.
"Igazad van, ne haragudj... De a másik kezem tudom mozgatni." Mondta Lucifer, majd felemelte a bal kezét, amit meg is sikerült mozgatni, de amint felemelte felsziszent.
"Amit mondasz." Hagyta rá Alastor. Tudta hogy Lucifer hiába fog próbálkozni, a végén úgy is Alastor segítségére lesz szüksége.
Lucifer próbálkozott még egy kicsit majd feladta.
"Itt ragadtunk." Mondta Lucifer.
CZYTASZ
Határok nélkül - Radioapple
Fanfiction"Egyszer azt mondtam a mennyországba kellett volna kerülnöd. Tévedtem. Te egy szörny vagy a pokolból." TW: Mentális betegség