A történet átírás alatt áll!
Naim Tisserand feketevérű vízköpő, ami sokszor inkább hátrány, mint előny. A vízköpőklán nem fogadja be, tagjai legszívesebben kinyírnák őt. A fekete vére miatt vigyáznia kell, hogy mások ne lássák vérezni. A szerelemről...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Azt hittem, ismerem Naim-et, de kezdtem arra gyanakodni, hogy a srác, akit én ismerek, talán nem is létezik. Csak egy álarc, amivel a valódi énjét próbálja elrejteni. Azonban az álarc néha-néha félrecsúszik, ezzel -ha csak egy kis időre is- felfedve egy részletet a valódi Naim-ből.
A valódi Naim képes gyilkolni és fekete a vére.
Fekete.
Hogy lehetséges ez?
Amikor magamhoz tértem a kocsiban, azt hittem, hogy csak az ájulás következtében beképzeltem az egészet, de Naim pulcsija megcáfolta a dolgot. A lyukas felsőjén keresztül a vérző sebét kellett volna látnom, de helyette csak a sértetlen, fehér bőrét láttam.
A halványszürke pulcsiját meg fekete foltok tarkították.
Hófehér bőr, szurokfekete vér.
Ráadásul a két férfi a sikátorban... Miért akartak minket kinyírni? Az emberek általában nem gyilkolásszák ok nélkül a másikat.
Mi volt az oka, hogy véget akartak vetni az életünknek?
A gondolatok vad tengerként háborogtak a fejemben, miközben átfordultam a másik oldalamra, és az ablakpárkányban lévő orchidea holdfényben fürdő fehér szirmait kezdtem bámulni. A fény átszűrődött az enyhén csillogó szirmokon olyan hatást keltve, mintha maga a virág világítana.
Megölte őket, de csak azért, hogy megvédjen engem. Legalábbis próbáltam ebbe a hitbe ringatni magam, hogy ez volt az egyetlen oka.
Naim nem most ölt először.
Mi van, hogyha ezért akarták eltenni láb alól? Bosszúból? Engem meg csak azért intéztek volna el, mert szemtanú voltam?
Mi történt volna, hogyha Naim nem viszi földre a tőrös férfit? Hogyha nem tépi ki a másik gégéjét?
Bár a puha, meleg ágyamban feküdtem konkrétan nyakig betakaródzva, mégis kirázott a hideg és megborzongtam. Hogy tudta puszta kézzel kitépni valaki torkát? Ez brutális. Ilyet csak a vadállatok csinálnak. Meg a szörnyek. De szörnyetegek nem léteznek...
Ekkor eszembe jutott Naim keze. A mancsszerű kézfej a tűhegyes karmokkal.
...vagy mégis?
Megölte őket. Valakiket, akiknek életük volt. Otthonuk, munkájuk, talán még ismerőseik, családjuk és háziállatuk is.
Tisztes, francia állampolgárként fel kellett volna jelentenem a történteket a rendőrségen, de képtelen voltam rá. Ráadásul részben önvédelemből tette, nem? És még mindig szeretem őt annak ellenére, amit tett. A hangját, a kedvességét, a szemeit, a titokzatos, védelmező, figyelmes személyiségét és még sorolhatnám.
Viszont mi van, hogyha ez hazugság? Mi van, hogyha egyszer majd az én torkomat fogja úgy kitépni, mint a férfiét?
De a tekintete, amikor a házunknál kiszálltam az autóból... Annyi fájdalmat és bánatot láttam benne, hogy majdnem megint elbőgtem tőle magam. Akkor, ott olyan magányosnak tűnt. Olyan sebezhetőnek.
