🖤5. Fejezet🖤

507 14 0
                                    

🖤Isabella🖤

-Hallgatlak.- válaszol Logan. Veszek egy mély levegőt és elkezdek gondolkodni, hogy hogy kéne megfogalmaznom a kérdésem. Talán úgy, hogy miért veszel el feleségül? Vagy úgy, hogy Apám milyen üzletet kötött veled? Talán az utolsó. Nézem ahogy Logan megigazítja az öltönyét és várja a kérdésem. Tekintetem a szemére vándorol így találkozik. Akaratom ellenére is sóhajtok egyet majd megköszörülöm a torkom. És a szív verésem felgyorsul. Miért?

-Szóval....milyen üzletet kötöttél Apámmal, hogy elkell venned feleségül?- kérdezem és várom Logan válaszát. De csak hideg szemmel figyel. Nem válaszol. -Miért?- kérdezem megint.

-Ez nem üzlet. Apádnak is volt egy problémája és nekem is. Így oldottuk meg.- mondja lazán. Hogy ne. Majd el is hiszem.

-Apámnak az, hogy találjon nekem férjet?- fix hogy ez. De Logannak mi lehetett? Ha jól tudom ő nagyon jó király és mindent megold. Akkor mi lehetett neki?

-Igen.- már nyitnám a szám, hogy megkérdezzem neki mi volt de ekkor meg jelen mellettem és Logan mellet egy pincérnek öltözött dolgozó. Vagy szakács. Nem tudom. Ekkor elém rak egy tányért amin van valami féle jól kinéző hús. Talán bárány?

-Bárány hús. Remélem szereted.- mondja Logan miután elmennek a pincérek.

-Igen szeretem.- mondom az igazat. Elkezdünk csöndben enni. De nem bírom ki. Muszály megkérdeznem. -Neked mi volt a problémád?- nézem szúrós tekintettel. Logan leteszi a a villát és megtörli a száját.

-Fa. Fa probléma.- tényleg! Volt a hírekben is régen, hogy Svédországban nagyon kifogytak a fák. Szóval ez volt a problémája. És most akkor mi van Apám ad neki fát? Neki meg csak elkell vennie engem? Tuti.

-Értem. És most akkor mi lesz? Tényleg összeházasodunk?- kérdezem mert nekem Apám semmisem mond. Nekem ez új. És nem tudok semmit.

-Igen. De most inkább együk meg a vacsorát jó?- mondja majd felemeli a villáját és vág egy szelet bárányhúst. Én is így teszek majd megeszem. A vacsora egész csendesen telik el. Nekem nincs több kérdésem. És szerintem neki sincs.

-Én vissza megyek a szobámba. Ha keresnél a másik folyosó végén az utolsót ajtó az én szobám. Jó éjt Isabella!- mondja majd feláll és kisétál az ebédlőből. Veszek egy mély levegőt és én is így teszek. Felmegyek a lépcsőn majd a szobám felé veszem az irányt. Az ajtó elé érve elfordítom a fejem és észre veszem, hogy Logan a másik folyosó végén figyel. Gyorsan elkapom a fejem és belépek a szobámba. Miért ver ennyire a szívem? Inkább lefürdök és pihenek.

—————

Épp lecsuknám a szemem mikor a telefonom megcsörren. A telefonom felé nézek majd felveszem és megnézem ki az. A legjobb barátnőm Sadie az. Miét hív ilyenkor? Sóhajtok egyet majd felveszem.

-Na mi történ?? Jól ment a vacsora??- kérdezi és hallom a hangján, hogy izgatott. Vissza gondolva a vacsorára szerintem egész...jól?

-Hát jah jól ment.- mondom mert mást nem nagyon tudok mesélni a vacsoráról.

-Oké...és jól néz ki? Dögös??- szokásos Sadie. Oda vissza van a dögös palikért. Mondjuk nem mondom azt, hogy Logan nem dögös. Igen is dögös. Mikor megpillantottam a vacsoránál kicsit elállt a légzésem. Tudtam, hogy Logan helyes de ennyire? Azért na.

-Amm igen jól néz ki.- felülök az ágyra és felkapcsolom az éjjeli lámpát, hogy legyen egy kis fény.

-AHH JÓ!! Legalább jól néz ki! És történt valami más dolog is?- már nyitnám a szám de ekkor valaki kopog.

-Bemehetek Isabella?- Logan az. Hallom a hangján, hogy ő az.

-Amm pillanat!- kiabálnom majd a telefonra pillantok. -Mennem kell. Majd még mesélek szia!- nem is várom meg, hogy mit válaszol Sadie. Gyorsan kinyomtam majd magam mellé dobtam a telefonom és felkeltem az agyból. Az ajtó felé sétáltam és kinyitottam. Logan ott áll előttem kicsit kócos hajjal és egy fekete ráfeszülős pólóval hozzá párosítva egy szürke melegítő nadrággal. Azta.

-Szia. Bocsi, hogy zavarlak csak beszélni szeretnék. Bejöhetek?- néz mögém a szobára.

-P...persze.- miért dadogok? És miért remeg a lábam?? Félre lépek az ajtóból jelezve arra, hogy bejöhet. Logan belép a szobába majd becsukom az ajtót. Nagyot nyelek és megállok mögötte. -Leülsz?- kérdezem és a kanapé felé veszem az irányt. Leülök a fehér bőr kanapéra és nézem ahogy Logan messzebb de mellém ül.

-Szóval holnap bejelentjük az eljegyzést. De egy esti partin. Ott lesz egypár királyi család és híres ember. Ott fogunk elsőnek megjelenni egypárként. Neked ugye nem baj ha majd megfogom a kezed ugye?- a kezem? Nem. Szerintem.

-n...nem. Nem baj.- mondom és figyelem ahogy meg feszült arccal hátra dől Logan és karba teszi a kezét.

-Akkor jó. És még egy fontos kérdés! Milyen legyen az esküvő? Hogy szeretnéd, hogy legyen?- mi? Jah tényleg az esküvő. Azt hittem nem én szervezem. Vagy mégis? Túl sok ez egyszerre.

-De nem úgy volt, hogy mások szervezik?-

-De. De csak a te elképzelésed szerint!- vágja rá. Ohh már értem. De nincs elképzelésem. Legyen fehér minden? Vagy bézs színű? Ahh nekem idő kell.

-Okés de még nem tudom. Kell még idő mire eldöntöm.- mondom és nézek Logan szemébe. Abba a zöld szemébe.Úgy figyel, hogy ez már lyukat éget a bőrömbe. Elkapom a tekintetemet és bámulok magam elé.

-Rendben. Szólj ha eldöntötted!- a tekintetemet rá szegezem mikor feláll és az ajtó felé megy. Megáll és megfordul. -Holnap este 5 kór jönnek hozzád ruha tervezők. Hoznak ruhákat és amelyik a legjobban tetszik azt válaszd ki. Ők majd rád igazítják. Jó éjt Isabella.- esküszöm mintha látnék egy kis mosolyt az ajkán. De lehet rosszút látok.

-Rendben. Köszönöm. Jó éjt Logan.- Logan megfordul majd kimegy. Becsukja maga mögött az ajtót majd hallom ahogy el sétál. Hátra dőlök a kanapén és kifújok egy nagy adag levegőt. Szóval akkor holnap este bejelentjük az eljegyzést. Ki kell találnom az esküvő témáját, színét, helyszínét stb. Jézusom. Bele fogok ebbe őrülni.

——————————————————————————
🖤Kedves ólvasóim🖤
🖤Tudom ez a fejezet most rövid lett de ennek
oka van. 6. Fejezet szerdán jön ki!🖤

Királyi szerelemWo Geschichten leben. Entdecke jetzt