Királyi szerelem

🖤17. Fejezet🖤

🖤Logan🖤 , 🖤Isabella🖤

🖤Logan🖤

  Beszédet írok a jövő heti interjúra miközben haza felé tartok. Hála az égnek előbb haza tudtam jönni Dániából. Már nagyon untam ott lenni. Az emberek kikészítettek. De szó szerint. De legalább haza megyek Isabellahoz. Nem is tudom mit fogok vele csinálni. Na jó...ágyba vinni. Fix. Elmosolyodom magamba miközben elképzelem azt ahogyan leszorítom az ágyra és elkezdem letépni róla a ruhát majd...

-Megérkeztünk.- a sofőrök hangja szakit félbe. Felnézek és rájövök hogy megérkeztünk. Otthon édes otthon...kinézek az ablakon és ekkor egy fekete Audi autót veszek észre. Ez kié? És mit keres itt? Össze húzom a szemöldököm és vissza fordulok a sofőrömhöz aki épp készülne kiszállni a kocsiból.

-Kié ez az autó?- kérdezem és én is kiszállok a kocsiból.

-Nem tudom felség.- sokat segített. Sóhajtok egyet és figyelem kívül hagyom a kocsit. Belépek a házamba és Isabella szobája felé veszem az irányt. Felmegyek a lépcsőn már majdnem futva. De vissza fogom magam...egyenlőre. Felérve végig sétálok a folyosón amíg el nem érem Isabella szobáját. Nem várakoztatom magamat. Kopogás nélkül berontok de csak egy üres szoba fogad. Sehol Isabella. Megnézem a fürdőszobát ott se. Hol van? Épp kiakarok sétálni a szobából mikor Eva Isabella szobalánya az ajtóban áll. Jézusom! Ez hogy került ide?

-Keres valaki Felség?- kérdezi Eva mosolyogva. Megigazítom az öltönyömet és megköszörülöm a torkom.

-Igen. Merre van Isabella kisasszony?- kérdezem most már türelmetlenül. A kocsi óta kemény a farkam amióta elképzeltem mit fogok vele tenni és nem tudok várni. Nekem most kell.

-Isabella kisasszonynak látogatója van odalent.- össze húzom a szemöldökömet és össze szorítom az állkapcsomat. Miért pont most van látogatója?

-Ki az?- kérdezem most már teljesen türelmetlenül.

-Azt nem tudom felség. Csak annyit tudok hogy egy fiú.- A düh villámként csap le rám. A testemet beborítja és érzem hogy reflexből ökölbe szorul a kezem. Össze áll a kép. Az a kocsi ott kint a fiúé. Baszódjanak meg! Pár napra megyek el erre Isabella már új farkat keres. Na ezt nem hagyom. Szó nélkül kilépek Isabella szobájából otthagyva Evat és az irodám felé veszem az irányt. Az irodám elé érve berúgom az ajtót majd megfogom az ajtó melletti baseball ütőt ami kb fél éve van ott. Tudtam hogy még hasznát fogom venni. Gyors léptekkel kiviharzok az irodából majd a kijárati ajtóhoz veszem az irányt. Kiérve oda sétálok a fekete Audi kocsihoz és egy nagy lendülettel betöröm az ablakát. Ez jobb érzés volt mint gondoltam. A riasztó azonnal beindul mire én teljes nyugodtsággal vissza sétálok a házba. Vissza megyek az irodámba és vissza teszem a baseball ütőt a helyére és csendesen becsukom az ajtót. Ekkor egy rohanó fiú fut el mellettem. Nocsak. Ezek szerint ez az a fiú. Mosolyra húzódik az ajkam majd megigazítom az öltönyömet és a nyitott ajtóra nézek ahonnan a fiú kirohant. Biztos ott van Isabella. Gyors léptekkel az ajtó felé megyek majd meg is állok előtte. Isabella az ablak előtt áll és a betört ablakú kocsit nézi. Istenem de gyönyörű. De megfogja kapni a büntetését. De még hogy. Lassú, halk léptekkel mögé megyek majd a füléhez hajolok. Megköszörülöm a torkom és reszelős hangon megszólalok.

-Tényleg be kellet törnöm egy kocsi ablakát azért hogy elmenjen ez a fiú mi amor? - kérdezem és látom ahogy elakad a lélegzete.

🖤Isabella🖤

  Levegőt sem merek venni. Csak állok és a függönyt markolom. Mit tegyek? Megforduljak? Nem merek. Ekkor össze rezzenek mikor egy kéz simul a vállamra.

-Kérdeztem valamit.- mondja Logan mély hangon amitől kiráz a hideg. A kéz a vállamról a csípőmig húzódik és megmarkolja majd hátra húz így a hátam Logan mellkasához szorul. Logan másik keze kisöpri a hajamat a nyakamból majd a száját oda tapasztja ami kis zihálást vált ki belőlem és lüktetést érzést kelt odalent. Bassza meg...már nedves vagyok. Logan apró csókokkal halmozta a nyakamat majd a másik keze ami eddig a csípőmön volt most a testemen kezdett el vándorolni. -Hogy mertél egy másik férfit a közeledbe engedni mi amor, huh?- gombóc nő a torkomba. Nem hogy lélegezni de beszélni sem merek. Most biztos azt hiszi hogy Noahval valamit csináltam. Pedig mi csak beszélgettünk.

-Féltékeny vagy?- bukik ki belőlem. Inkább nem kellet volna ezt mondanom. Végem van. Érzem ahogy Logan izmai megfeszülnek mögöttem és egy hirtelen mozdulattal a keze megfogja a torkomat és hátra billenti a fejemet ami a mellkasának ütközik, így rákényszerítve hogy nézzek rá. Ahogy a tekintetünk találkozik látom a szemében a féltékenységet és a dühöt. Holnap már nem fogok járni. Előre tudom...de ez még is felizgat.

   ——————————————————————————
                             🖤Kedves olvasóim🖤
               🖤 A  18. Fejezet jövő héten várható!🖤