Királyi szerelem

🖤16. Fejezet🖤

                                     🖤Isabella🖤

Őszintén szólva csalódott vagyok. A szenvedélyes találkozásunk óta Logannal Nem találkoztunk. Miután haza értünk Spanyolországból másnap már el is kellet utaznia Dániába egy rendezvényre ami miatt 5 napig ott kell maradnia. Egyedül vagyok ebbe a kibaszott nagy palotában és napról napra szenvedek az unalomban. És ami még rá ad egy lapáttal hogy Logan nem is keresett. Nem hívott, nem is írt. Utálom. Utálom ezt. Logan direkt nem keres vagy csak sok a dolga? Szerintem erre nem fogok választ kapni. Az egyetlen dolog amivel letudom kötni magam az a lovaglás. A lovardában megismertem egy csodaszép szürke lovat. Cukornak hívják és elsőre megtaláltuk az összhangot. Ő legalább eltereli a figyelmem és van is egy kis társaságom. A gondolataimból egy kopogás húzott ki. Az ajtóra szegezem a tekintetem majd egy "szabad" után várom hogy a személy ebejöjön.

-Kisasszony. Látogatója érkezett.- A dolgozóra nézek majd össze húzom a szemöldökömet. Nem várok látogatót. Főleg ilyenkór.

-Kicsoda az?- Kérdezem és egy csipetnyi izgalommal várom a választ.

-Úgy jelentkezett be csak hogy a maga "Bohóca".- Istenem. Azonnal tudom ki az.

-Engedje be.- Mondom egy mosollyal az arcomon. Pár perc múlva az ajtó kinyílik és belép egy nagy mosollyal Noah. Felállok és odarohanok majd szorosan megölelem. 

-Hiányzott a bohócod?- kérdezi Noah kuncogva. Elhozódok majd csípőre teszem a kezem. Nem hiszem el hogy itt van. Hiányzott.

-Mit keresel it? És miért nem szóltál?- kérdezem még mindig fülig érő mosollyal.

-Hát tudod ezt úgy hívják hogy meglepetés.- kacsint rám Noah majd leül és egy pogácsát töm a szájába. -Na és milyen a királynői élet?- úgy teszek mintha elgondolkodnák a kérdésén miközben tudom erre a választ.

-Még nem vagyok királynő. Még nem házasodtam össze Logannal.- mondom és prsobálom elterelni a témát.

-Oh tényleg. És mivan Logannal? Milyen vele az élet?- Már csak azt a kérdés hiányzott. Na most erre mit válaszoljak? Nem szoktam Noahnak hazudni de most azt érzem hogy muszály.

-Uhm...semleges. Inkább ne is kérdezz róla.- próbálom kerülni a témát.

-Jó, Jó. Szívás hogy azzal az emberrel kell leélned az életedet akit a legjobban utálsz.- Morog egyet Noah majd még egy pogácsát töm a szájába. Igen biztos szívás az életem....biztos...

-Hát igen...na és mizu otthon? Hogy vagy?- Inkább térjünk át Noah életére. Az enyémről most nem akarok.

-Semmi különös. Csak a szokásos. Tudod hogy megy otthon.- bólintok megértően. Hiszen Noahnak az élete...hát hogy is fogalmazzak...különös. Sajnos neki az Apja alkoholista és sokszor elhanyagolja Noaht. De Noah még így is szereti. Ezt becsülöm benne. Én most kénytelen lennék szeretni úgy az apámat mint ő az övét. -Merre van Logan?- Néz rám Noah.

-Dániában. Egy rendezvényre ment. Még 2 napig ott lesz.- vallom be. Noah felhúzza a szemöldökét majd karba teszi a kezét.

-És te nem unatkozol itt egyedül?- A válaszomat szerintem már tudja. Sőt. Ez látható.

-Hát de. Ez nem kérdés.- Mondom az igazat és egy sóhaj szökik ki a számon. -De legalább az időmet el tudom ütni Lovaglással.- Erőltetek magamra egy mosolyt.

-Lovaglás? Mikor...- egy hangos kocsi riasztás szakítja félbe Noaht. Mind a ketten az ablakra szegezzük a tekintetünket.

-Mi ez?- kérdezem majd nézem ahogy Noah fel áll és az ablakhoz megy majd elhúzza a függönyt és kinéz rajta. Én is fel állok majd mellé lépek. A szemem elkerekedik ahogy meglátom hogy a kint parkoló fekete autónak az ablaka bevan törve és hangosan riaszt.

-EZ AZ ÉN KOCSIM!- Kiált fel Noah majd kiszalad az ajtón a kocsijához. Ki a szar törhette be Noah kocsija ablakát? Ekkor valaki megköszörüli a torkát mögöttem.

-Tényleg be kellet törnöm egy kocsi ablakát azért hogy elmenjen ez a fiú mi amor? - Megdermedek. Mit keres itt Logan?

  ——————————————————————————
                             🖤Kedves olvasóim🖤
           🖤Sajnálom hogy eltűntem több időre de
                sajnos nincs sok időm írni. A 17. Fejezet
                nem tudom hogy mikor tudom megírni
                                      de igyekszem!🖤