Királyi szerelem

🖤7. Fejezet🖤

🖤Isabella🖤 , 🖤Logan🖤

🖤Isabella🖤

Az Apámat. Elkezdett a düh végig száguldani a testemen. Érzem. Próbálom elengedni Logan kezét de nem nagyon sikerül. Nem hagyja. Felé fordulok és megköszörülöm a torkom.

-Elengednéd a kezem?- nézek fel rá kicsit dühösen. Nem válaszol. Most komoly? Megint megpróbálom elengedni a kezét de most sem hagyja.

-Baj van?- szólal meg végre.

-Igen!- mondom kicsit hangosabban. Hála az égnek még egy ember se figyel fel ránk. Nem akarom, hogy azt lássák, hogy itt veszekszem a leendő férjemmel.

-Mi az?- kérdezi és végre elengedi a kezem.

-Beszélnem kell az Apámmal. Egyáltalán miért van itt?- várom a válaszát de csak kérdően néz rám.

-Itt van az Apád?- mi? Nem ő hívta meg? Akkor miért van itt?

-Hát nem te hívtad meg?-

-Nem!- vágja rá azonnal. Logan az embereket kezdi el nézni és már meg is akad a tekintete. Az Apámon. Vissza fordul felém és sóhajt egyet. -Mit keres itt?- most komolyan tőlem kérdezi? Hát a válaszom nem tudom!

-Nem tudom! Én is most vettem észre. Azt hittem te hívtad meg.- ezek szerint az apám beszökött. Vagy valahogy meghívót szerzett. Istenem most komolyan! Ez a nap csak jobb és jobb lesz.

-Én aztán nem!....mindegy most már menjünk mert a vendégek már várnak ránk!- mondja és megfogja a kezem.

-Jó. Menjünk.- majd elindulunk beljebb. Beérve mindenki ránk szegezi a tekintetét és méregetni kezdenek el. Kicsit kellemetlen a helyzet de nehezen oda sétálunk a mikrofonhoz és megállunk előtte. Logan elengedi a kezem és a mikrofonhoz hajol.

-Örülök, hogy mindenki eltudott jönni erre a kisebb partira! Ezzel a kisebb partival az volt a célom, hogy bejelentsek valamit.-Logan a kezét a hátamra teszi és előrébb tol. Kicsit meleg van itt nem? Vagy csak én sülök meg? -Pár hónapja volt szerencsém megismerni Norvégia hercegnőjét Isabellat. Azonnal szerelem lett első látásra.- az utolsó mondatnál pár ember mosolygott, pár ember pedig kuncogott. Pedig ha tudnák mi az igazság! És, hogy ezt Logan csak kitalált...huuu mekkora botrány lenne! Mondjuk szerintem már az botrány lesz, hogy bejelentjük az eljegyzésünket. De mindegy. Már nincs vissza út. Végig kell ezt csinálni. -És azt szeretnénk bejelenteni, hogy....eljegyeztem Isabellat!- Az emberek tapsolni kezdtek el meg ujjongani. Be vallom jól esik! Logan megfogja a kezem és oda hajol hozzám. -Jól sikerült!- súgja oda nekem. A meleg lehelete csiklandozza a bőrömet amitől hirtelen libabőrős lettem. Mi van velem? Csak mondott valamit. Nem nagy úgy! Logannal elsétálunk a mikrofontól és félre állunk. A vendégek már jönnek is oda gratulálni. De jó most végig kell hallgatnom minimum 60 ember gratulációját.

—————

🖤Logan🖤

Miután majdnem minden vendég gratulált nekem és Isabellanak elváltak az útjaink. Ő az ő ismerőseivel beszélgetett én meg az enyéimmel. De valahogy a tekintetem mindig Isabellara vándorolt. Nézem ahogy nevet és beszélget. Elbűvölő. Kb 1 órával ezelőtt volt valami furcsa pillanatunk. Nem tudom teljesen megfogalmazni, hogy mi volt. Mikor oda adtam neki az eljegyzési gyűrűjét amit tegnap vettem neki utána csak néztük egymást. Semelyikünk se szólalt meg. Én elvesztem az ő kék szemiben ő meg az én zöld szemeimben. Csak azon járt az eszem, hogy mi lenne a megcsókolnám. Kiakadna? Vagy hagyná? Fix, hogy kiakadna. Elhessegettem a gondolataimat mikor meg láttam Williamat Isabella Apját felém közeledni. De jó. Most akkor vele is szóba kell állnom?

  ——————————————————————————-
                              🖤Kedves ólvasóim🖤
            🖤Tudod ez a rész rövid de most ezt eddig        tudtam írni! 8. Fejezet szombaton jön ki!🖤