Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
" Egyszerűen ez a férfi egy élő tökéletesség...és be kell valljam napról napra egyre jobban tetszik. ,,
I Z A B E L L A
A hétvége kezdetével sem állt meg az élet, ugyanis közelednek a legelső ZH-k az egyetemen, ami az éjszakáig nyúló tanulást, a folyamatos stresszt és izgulást jelenti. Amellett, hogy a központban voltam az időm nagy részében, és persze Dominikkal, igyekeztem a tanulást sem elhanyagolni. 2 ZH vár rám a jövő héten, de szerencsére utána indulhatok haza, Magyarországra.
Dominikkal abban állapodtunk meg, hogy majd este, 6 körül jön értem, hogy együtt töltsük az estét valahol, amit még mindig nem sikerült kiszednem belőle...
Mindenesetre egy időre felfüggesztettem a tanulást, és összekészülődtem, hogy elinduljak a városba, megvenni az idei karácsonyi dekorációkat. Otthon minden évben kidekoráltam a szobámat, az évek alatt rendesen felhalmoztam őket, de amikor kiköltöztem csak a legfontosabb dolgokat tudtam magammal hozni.
Egy gyors fésülködést követően felöltöztem, majd elindultam kocsival a belvárosi bevásárlóközpontba. Az út során, a dugó miatt lehetőségem nyílt körülnézni. Az emberek teljesen ellepték az utcákat, miközben mindenki sietett, hogy az utolsó pillanatban megtudják venni a hiányzó ajándékokat. A villanypóznákon látni lehetett a feltekert égősorokat, nagy piros masnikat, " Merry Christmas! " feliratú táblák világítottak arany színben. Az árusok lelkesen osztogatták a forralt bort, a kürtöskalácsokat, mézeskalácsokat. Egyszóval igazi téli hangulat uralkodott Liverpool városában. Sikeresen, jó sok szerencsével tudtam találni parkolót, majd a fotocellás ajtón belépve belevetettem magam a vásárlásba, és egyúttal az ember tömegbe is. Rengetek boltnak megnéztem a "home" részlegét, és találtam is pár piros, és zöld párnahuzatot, meleg, mintás takarókat, és jópár bögrét a többi száz mellé.:) Ezeken kívűl találtam égősorokat a nappaliba, gyertyákat, illetve a közös karácsonyfánkat is megvettem, amit már Aliciával korábban kinéztünk. Mindketten a fehér szín mellett voksoltunk, ugyanis korábban mindkettőnknek csak zöld volt, így kiszerettük volna próbálni a fehéret is. Pár ruhaboltba is betévedtem, ahonnan beszereztem pár ruhát szilveszterre, plusz kellett még jópár melegebb darab is így télre.
Délután, immár otthon mutogattam Aliciának a szerzeményeimet, miután hazaért a Trenttel való találkozóról. 1 hete alkotnak egy párt és nagyon jól megvannak egymással, amivel Dominikkal mindketten nagyon örülünk. Bár őszintén várható volt, hogy előbb vagy utóbb egymásra találnak, hiszen mint kiderült Alicia nekem, Trent pedig Dominiknak beszéltek egymásról. Lényeg a lényeg, hogy boldogok és csak ez számít.
- Vissza kell mennem tanulni. Szeretném befejezni a mai anyagot, mielőtt Dominik ide ér. - szóltam fáradtan, majd egy bögre teával bevonultam a szobámba. Laptopomon megnyitottam a legutóbbi előadásom ppt-jét és elkezdtem kijegyzetelni. Annyira koncentráltam, hogy amikor a falra néztem, már 5 órát mutatott az óra. Sietősen felpattantam, majd a zuhanyzó felé rohantam. Elkészítettem a sminkemet, nem akartam túlzásba esni, így egy sima, natúrt készítettem, a hajamat pedig laza hullámokba sütöttem be. Éppen a ruháimat kerestem ki a ruhásszekrény mélyéről, amikor egy gyors kopogást követően valaki berontott a szobámba. Ezzel nem is lenne nagy baj, csak hogy éppen semmi mást nem viseltem, csak fehérneműt. Lehetőségem sem volt elfordulni, nem volt értelme, hiszen egy egészalakos tükör helyezkedett el mögöttem, így gyorsan felkaptam egy takarót az ágyról. Az érkező személy pedig nyílván Dominik volt, aki amint meglátott lassan végigvezette a tekintetét rajtam majd egy kissé perverz mosollyal nyugtázta az elé táruló látványt. Bár nem volt sok mindent látni, hiszen a testem nagy része takarva volt.
