¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
" - Akkor tessék itt egy szuvenír, hogy el ne felejtsd ezt a délutánt. - felelte, majd mezét a kezembe nyomta.
Válaszomat meg sem várva, indult a szurkolók tömege felé. ,,
I Z A B E L L A
- És tényleg odaadta?
Ezt az egy kérdést ismételgette Alicia az irodában ülve, már nem is tudom hányadik alkalommal. Egy idő után már nem számoltam...
- Igen Alicia, tényleg. - ismételtem meg egy sóhajtás kíséretében. - Nem értem mi olyan hihetetlen ebben, szimplán csak kedves volt. - vontam meg vállamat, ezzel lezártnak tekintve a témát. Oh, hát rosszul gondoltam...
- Kedves? Neked elmentek otthonról Iza, konkrétan flörtölt veled, és mi az, hogy hercegnőnek hívott?
Már éppen ellenkeztem volna, de végiggondolva, rájöttem mégsem olyan hülyeség, amit mondott. Vajon tényleg flörtölt velem?
Jesszus Iza, nem, verd ki a fejedből ezt gyorsan, csupán egy szimpla baráti gesztus volt.
- Nem történt semmi, egyszerűen csak rendes volt. - mondtam ki, immár hangosan, amit az eszem diktált.
Igen, biztos, hogy így volt.
Próbáltam meggyőzni magamat, de Alicianak hála sikerült bogarat ültetni a fejembe. Szuper, még egy dolog, amin gondolkozhatok...
*************
- Iza! - kiáltotta egy hang, a folyosó túlsó feléről. Megfordulva megpillantottam Adamet, ahogyan felém igyekezett.
- Szia, mi újság? Régén beszéltünk. - néztem fel rá, hiszen jóval magasabb volt nálam.
- Minden oké, csak kicsit zsúfolt volt az elmúlt pár hetem. Igazából megszerettem volna kérdezni lenne-e kedved eljönni velem vacsorázni ma este? Meglepetten pislogtam rá, hiszen jó ideje nem találkoztunk, most pedig hirtelen elhív vacsorázni? De végülis egy baráti vacsorába még nem halt bele senki...
- Ahm, oké, miért is ne. Hánykor találkozzunk?
- Mondjuk 8 órakor?
- Rendben, tökéletes.
- Akkor este várlak az étterem előtt. Elküldöm majd a címet. - válaszolta, majd tovább indult kifelé a pályára folytatni munkáját.
