Péter igencsak sietett a gimnáziumba, mert kivételesen elaludt. Hiába állította be az ébresztőt, nem hallotta meg. Előző este sokáig fent volt, a szülők korábban dolgozni mentek, szóval nem volt senki, aki felrázta volna. Kapkodva öltözött, majd ágyúgolyóként szállt ki az ajtón. Nagyon izgult, hogy időben beérjen a suliba.
Péter 17 éves, és egy csodaszép lánynak, Bernadettnek udvarolt. Péter szemében ő volt maga a megtestesült és földre szállt csoda. Elbűvölte őt a lány tengerkék szeme, piros ajka, csábos pillantása, hosszú szőke haja, és nem különben az igen nőies testalkata. Péter miatta is nagyon sietett, hiszen mellette ült a padban.
A srác egy perccel az órakezdés előtt esett be a terembe.
- Helló Berni! - ült le barátnője mellé kissé lihegve.
- Helló Peti! - mosolygott kedvesen a szőke lány. Alaposan megnézte a kissé szedett-vetett fiút, akinek valahogy jól állt a sietség és a kimerültség.
- Képzeld, ma majdnem elaludtam! - hadarta a srác, miközben az írószereket vette elő a táskájából.
- Akkor örülhetsz, hogy beértél! - simogatta meg Péter hátát a lány. Mind a ketten hátul ültek a padsorban és támogatták egymást barátként is.
- Egész úton izgultam. Még a buszsofőr helyett is én nyomtam a gázpedált - lódította fejét rázva a fiú.
Ekkor csöngettek.
- Milyen órával kezdünk? - kérdezte Péter a táskájába hajolva.
- Matek - sóhajtott egyet Bernadett, ahogy padtársa száján felejtette a tekintetét.
- Utálom a matekot! Úgy látom, megint halálra fogom unni magam! - forgatta meg szemét a srác.
- Már miért unatkoznál? - kérdezte Berni. - Hiszen én itt ülök melletted! - Az „én"-t alaposan megnyomta.
Ekkor bejött a matematika tanár, aki sovány testalkatú, fiatal, de már kopaszodó ember volt. Az óra felelésekkel kezdődött. Az egyik legelöl ülő tanuló felelt éppen, nem túl sok sikerrel. Aztán egy másik áldozatra esett a tanár választása, ám az sem tudott többet az előzőnél. A tanerő lemondóan legyintve sóhajtott, és jobbnak látta, ha inkább a tananyaggal halad. Monoton, álmatag hangon magyarázni kezdett a diákoknak. Az egész osztály unott arccal bámulta a levegőbe szálló szavakat, de valószínűleg vajmi keveset értettek meg belőle.
Amikor az óra a közepe felé járt, Péter egyszer csak azt érezte, hogy simogatják a combját. Lenézett és csodálkozva állapította meg, hogy Bernadett keze az. Ki másé is lenne, ám Péter nem emiatt lepődött meg. Inkább az rázta fel a fiút a matek-kómából, hogy a barátnője korábban nem csinált ilyesmit. Mivel óra közben egy szót sem lehetett szólni, némajáték alakult ki a két diák között. Szerencsére a pad elölről nagy részben zárt volt, de a lábak kinyújtására hagytak némi helyet az asztalosok. A kalandozó kezeket viszont még a tanár sem látta a terem másik végéből.
Péter jobb kezét lecsúsztatta a pad alá és Berni combján pihentette meg. Kora nyár lévén a fiú laza rövidnadrágban, Berni combközépig érő szoknyában járt suliba. Péter a padtársnőjére nézett, találkozott a tekintetük. Szó nélkül közelebb csúsztak egymáshoz, miközben a tanárra figyeltek.
A srác tenyere feljebb kúszott Berni combján és elérte a szoknya szegélyét. A lány ujjai bebújtak Péter pólója alá, ahol a nadrágon át kitapogatta az izgalomtól kemény hímvesszőt. Berni csiklója is megkeményedett a merész kalandozástól, a puncija nedvesedni kezdett. Péter tenyere a szoknya alá kúszott, és a lány combjának belső részét simogatta. Berni eközben az ujjaival és némi csuklógyakorlattal a makkot izgatta a nadrágon át. Péter nagyon élvezte a farka számára idegen érintés szakszerű masszírozását. Elővett egy papírt, és mintha csak a tanár szavait jegyzetelné, bal kézzel ráírta, hogy mit érez:
VOCÊ ESTÁ LENDO
Tinivágyak - Szexíró verzió
RomanceA tizenéves koromban írt erotikus történeteimet eredeti verzióban már kitettem ide a Wattpadra (keresd Mike Menders oldalát!). Úgy gondoltam, ideje érettebb fejjel újrafogalmazni, kiszínezni ezeket a gyöngyszemeket, így készültek el a hajdani szexn...