Tinivágyak - Szexíró verzió

Mozi-sztori

Sziasztok, Suzy vagyok! Nem nőttem túl magasra, hiszen a 165 centiméteremmel sosem voltam kosaras alkat, de a testem jó formában tartom. A kék szememhez szőke haj társult a szüleim révén, amit a fiúk imádnak.

Szeretek szerelmesnek lenni, most Dirkensen, alias Dirk az, aki után eped a szívem. Belezúgtam első látásra, ahogy illik. Nemhiába, hiszen a barna, göndörhajú srácok mindig a gyengéim voltak, és Dirk fekete szeme azonnal megszédített. A szövege, stílusa egyszerűen csúcs, sokszor dumálunk. Egyszer a parkban meg is csókolt, hát az valami isteni volt!

1989. június 27-én viszont... Ah! De hol is kezdjem? Ja, igen, épp hazafelé tartottam, amikor meghallottam a hangját.

- Helló Suzy! – köszöntött rám váratlanul, a hátam mögül.

- Oh, Dirk! Úgy megijedtem! – kaptam a szívemhez, habár az nemcsak az ijedtség miatt vert gyorsabban.

- Alaposan, mi? - A barátom laza pólóban, széles vigyorral élvezte, hogy rám hozta a frászt.

- Aha... – olvadoztam a kora nyári melegben és a látványtól. A srác izmai szépen dudorodtak. A szerkója alapján futni volt, plusz némi izzadtság is borította a testét.

- Figyi, eljössz velem ma este moziba? – csillogott a gyönyörű szeme.

- Persze! – vágtam rá gondolkodás nélkül. A naptáramban mindent felülírt Dirk társasága.

- Joe, a kemény harcost nézzük meg. Oké?

- Naná! – bólogattam lelkesen. A „kemény" szó hallatán máris beindult a fantáziám, hogy Dirknek mennyire lehet kemény bármi mása az izmán kívül.

- Akkor este 9-kor találkozzunk a mozi előtt. Ja, a Palace moziba megyünk. El ne felejtsd! – hadarta az infókat, amiket igyekeztem felfogni.

- Oké! – nyögtem ki tömören, mire gyorsan megpuszilta a számat, és tovább futott.

„Dirk meghívott a moziba! Hát ez szuper!" Ennél nagyobb örömöt el sem tudtam volna képzelni. Legalábbis akkor és ott. „Én és Dirk, ketten a moziban!" Szinte röpködtem az örömtől, mintha épp megkérte volna a kezemet, úgyhogy két centivel a föld felett szárnyalva villámgyorsan hazarohantam.

- Mi ez a sietség? Lesz valami programod? – érdeklődött anya felhúzott szemöldökkel.

- Igen! – kiabáltam az előszobából. – Dirk moziba visz! Lehet, hogy holnapig haza sem jövök! – Hogy ezt mire alapozva mondtam, még magam sem tudtam, talán a titkolt reményeim utat találtak maguknak a hangszálaimon keresztül.

- Te ne fenyegess engem, hogy egyszer nyugtalanul alszom! – sóhajtott fel anya, de mivel már elég nagy voltam, legyintett egyet. Ezzel jelezte, hogy részéről az ámen.

Beviharoztam a szobába és mindent levettem magamról. Meztelenül álltam a szoba közepén, a nyitott szekrényem előtt, hogy minden ruhadarab tökéletes választás legyen. Éreztem, hogy ezúttal nem állunk meg a csóknál, tehát valami csábítóra volt szükségem.

Először egy lenge, mélyen dekoltált felsőt találtam, amit azonnal felvettem. Csinosan állt, de praktikus is volt, ha Dirk keze eltévedne a moziban, mert a laza anyag biztosan eltakarná a kutató ujjait. Ezután adta magát, hogy egy combközépig érő miniszoknyát vegyek fel. Pimasz és szemtelen, mégsem túl hivalkodó. Ez alá is eltévedhetnek azok az erős ujjak. Az ötletet tovább gondolva úgy döntöttem, hogy ezúttal nem veszek fel bugyit, hadd érje meglepetés a sötétben tapogatózó lovagomat. Széles vigyorral és egy könnyű kabáttal viharoztam el otthonról.

Kilenckor a Palace mozi előtt voltam, a film negyedóra múlva kezdődött. A bejáratnál észrevettem Dirket, aki ezúttal is szívdöglesztően nézett ki. Kockás ingben, kopott farmerben és sportos cipőben, csibészes mosollyal üdvözölt. Remegő lábakkal indultam felé, de ő gyorsabb volt. Egy szájrapuszi után sikerült szóhoz jutnom: