Jól mondta Shakespeare.
Ha megcsókolnálak,
S ezért pokolra jutnék,
Megtenném, s dicsekednék
Ördögnek, a menyben jártam.
S megmutatnám mit lelkem írt.
Ha szemedbe néznék,
S ezért megvakulok,
Én megteszem ezt is.
S nézném örökké a semmit,
Hisz láttam mindent szemedben ott,
S gondolatommal tovább nézném.
Megérintenélek, s örökké fájna,
Csekély áldozat lenne érte.
Hisz legpuhább dolgot tapintanám,
S érezném, míg el nem ér a halál.
Én bármit megtennék érted,
Még ha lenne a tetteknek átka.
Tehetnék bármit, de elvesztenélek,
Én inkább csak ülnék egy helyben,
S nem tennék én semmit se,
Nehogy elveszítselek téged.
Hisz nem helyettesítheti más helyed,
Szívemben, ahol van helyed mélyen.
2024.08.22.
