we can't be friends (Lestappen ff.)

~ 14 ~

Max Verstappen

Arra kelek, hogy valaki igen erősen rángatni kezdi a vállam. Kinyitom a szemem és Landóval találom magam szembe.

Nem sok minden rémlik az előző estéről. Talán csak arra emlékszem, hogy azért jöttem le ide, hogy igyak egy pohár vizet, mert nem tudtam aludni, éppen azért, mert a mellettem lévő szobában Landóék elég intenzíven nyomták az ipart. Aztán talán a fáradtságtól elaludhattam a konyhapulton.

Végignéztem Landón akin csak Carlos tegnapi pólója volt.

- Hagyj aludni! Szétrohad a fejem!

- Nem! Beszélnem kell veled! - nézett rám riadtan.

- Mi a fenét akarsz? - fújtattam.

Lando biccegve ült le mellém. Fel is szisszent cselekedette közben.

- Milyen hülyeséget csináltam?

- Fáj valamid? - nem nézett ki valami fitten és nem csak a tegnap bevitt alkohol miatt. - Gyengének tűnsz!

- Nem tudom, miért fáj ennyire a testem! Én...én nem emlékszem semmire, csak arra, hogy Charles is itt volt.

- Már nincs itt?

- Hát...nem találkoztam vele a szobájában, szóval szerintem igen. Carlos pedig még alszik.

Hála a jó égnek!

- Tényleg nem emlékszel semmire?

- Nem. Talán még arra, hogy elkezdtünk üvegezni.

Erre bevillant szinte minden. Elmondtam nekik, hogy meleg vagyok. Jó, még az nem is zavar, hogy Carlos is hallotta, de az, hogy a monacói is hallotta életem eddig legsötétebb titkát...

Remélem úgy berúgott, hogy nem emlékszik semmire!

- És még? Könyörgöm, mondd, hogy emlékszel!

- Először legurultál a kanapéről, amikor Carlos elkiáltotta magát, hogy üvegezzünk. Az ital, amit a kezedben fogtál a pólódra folyt, így Carlosnak kezdtél el vetkőzni.

- Szóval úgy viselkedtem, mint a ribancok?

- Csak a pólódat vetted le. Charles azt mondta, hogy smároljatok, megtettétek, de úgy, hogy szinte a szemünk láttára dugtatok. Miután mindenki elfáradt és aludni tértünk...szóval...

- Mi az? Mit tettem? Mondd el!

- Inkább az, hogy mit tettetek. Nem lehetett aludni tőletek, mert nos...nagyon elmélyedtetek egymásban.

- Mi! Ezt...ezt nem értem?

- Lando, azért fáj a tested, mert végigdugtátok Carlosszal az éjszakát. - mondtam neki.

- Ez igaz?

- Hát...olyanokat hallottam, hogy "Carlos! Mondtam már, hogy dugj keményebben". Szóval igen, szexeltetek.

- Oh...oh...ne! Én...én így...én...!

- Hé! Nyugi!

- De...de mi van, ha én másztam rá!

- Ordibálva beszéltetek egymással. És abból az jött le, hogy Carlos támadott le téged. Nagyon fáj?

- Ühüm. De majd elmúlik. Carlosnak meg nem kell tudnia róla, oké? Kérlek, ne mondd el neki! - fogta meg a kezem.