Charles Leclerc
Az élet szeret nekem keresztbe tenni. Amikor már lenyugodnék kiderül, hogy a Red Bull is ugyanabban a hotelben szállt meg, mint mi, az Alfa Romeo, az Alpha Tauri és a Haas. És hogy honnan tudom, hogy a bikások itt tartózkodnak? Abból a hatalmas tömegből ahol Sergio Pérez nagyban aláírást osztogatott Nico Hülkenberggel együtt. Ezek után pedig logikus volt, hogy akkor a nagyképű barom is itt szállt meg. Nem akartam vele összefutni, de a vacsoránál sikerült, amikor Bottas úgy gondolta milyen jó lenne ha tizen együtt kajálnánk. Nem akartam nemet mondani, mert nem akartam én a fekete bárány lenni. Ráadásul másnap beszólt volna az a görény még azért is. Nem akartam neki ezt az örömöt megadni.
Csak idegesebb lettem, amikor pont a jobbomon lévő egyetlen üres helyre ült le. A balomon Carlos ült, aki szokásokkal ellentétben kussban volt. Igazából Magnussen volt az aki irányította a beszélgetést. A kislányáról beszélt és büszkén mutogatta mindekinek milyen gyönyörű az ő hercegnője.
- Késtél. - felelte Carlos.
Egyáltalán nincs jó kedvében.
- Nem késtem. Az óra járt túl gyorsan.
- Hát ha ez poénnak szántad jól félresikerült. - gúnyolodtam.
- Te se lehetsz nagy vicc gyártó, ha a csajod elhagyott. - időközben már csak Carlos maradt aki ide-oda kapkodta a fejét.
Legalább ennyi öröme legyen.
Rühelltem, hogy mindig beszól nekem. Legszívesebben most is egy csattanós pofonnal részesítettem volna. Abban a pillanatban nem sok kellett hozzá, hogy tényleg megtegyem a többi vendéget leszarva. Nem hagyom ezt az öntelt embert gúnyolódni rajtam. Egy csepp jóindulat sincs benne.
Bár volt kitől örökölnie. Az apja sem különb nála.
Az is csoda volt a részéről, hogy apám halálának időszakában nem szólt be, csak került. Örültem volna, ha most is ignorál, de szeret bosszantani akár mások előtt is. Mint például most.
Mindenki tisztában van vele, hogy Max és én utáljuk egymást. A csapatok, a versenyzők...tényleg mindenki aki a Forma-1-ben dolgozik.
Igen, az FIA, a FOM és a Liberty Media is.
Voltak már durvább vitáink is, ami lökdöséssel kezdődött, majd egy lila monoklival ért véget. Csoda, hogy eddig nem tudták meg, hogy ilyen szinten nem vagyunk jóban, mégha a kamerák ezt a látszatott keltik. Van TikTokom amit unalmamban használok, de nem sokáig mert ha meglátok magunkról egy editet azonnal elkap a hányinger. Ez a Lestappen szarság nekem túl sok. Elég nekem az embert elviselnem, nemhogy még azt, hogy magunkat bámuljam a telefon képernyőjén.
Mert mi soha nem leszünk barátok.
- Jaj, Leclerc! - cicegett. - Vicces ahogy próbálod magadat egy szentnek beállítani.
- Milyen szent?
- Jól hallottad, pici Charles! Játszod az áldozatot. Pedig itt Alexandra hozott áldozatot, mert képes volt legalább eddig elviselni. Egyaltalán nem is értem miért jött veled össze. Nincs benned semmi különleges.
![](https://img.wattpad.com/cover/366992094-288-k987810.jpg)
ESTÁS LEYENDO
we can't be friends (Lestappen ff.)
FanficMár kiskorukban ismerte egymást a két rivális, a Red Bullos Max Verstappen és a ferraris Charles Leclerc. Utálták egymást, de nagyon. Kerülgették egymást és ahol csak tudtak belekötöttek a másikba. Nem tudtak egy légtérben meglenni. Feszültség volt...