~ 10. ~

98 5 1
                                    

Charles Leclerc

- Meg van mikor találkozom azzal a ribanccal. - rontott be Carlos a hotelszobám ajtaján, ami nem is lenne akkora probléma ha éppen nem az éjszaka kellős közepén tette volna.

Erre persze egyből éber lettem, bár jobban örültem volna ha ezt reggel közli velem.

- Az szuper. Mikor?

- Szerdán. - felelte. - De nagyon nem várom.

- Csak egyszer kell vele találkoznod.

- De teljesen rám fog akaszdkodni a hárpia. - már egyáltalán nem akarta letagadni előttem mennyire rühelli az exem.

- Ki fogod bírni.

- Ugye tudod, hogy ezzel nagy kockázatot vállalok?

- Tisztában vagyok vele. Egyébként, hogy ment a randitok?

- Csodás volt. - ült le mellém. - Lando tényleg remek srác. A golfozás után elmentünk kocsikázni, aztán hát a hotelszobájában kötöttünk ki.

- Nem vagyok vevő a szaftos részletekre. - figyelmeztettem, de ő mint mindig most sem törődött vele.

- Leszopott elég keményen, én pedig megmutattam neki milyen az igazi latin szex. Aztán megkeféltem még a falnál is. Végül pedig szeretkeztem vele. Annyira kifárasztottam szegényt, hogy percek alatt elaludt a karjaim közt.

- Mondtam már, hogy nem érdekelnek a piros karikás dolgaid.

- Én pedig leszarom. Tudod jól, hogy ilyen vagyok. És miattad nem fogok megváltozni.

Hát, hogyne tudtam volna, hogy Carlos Sainz egy igazi perverz állat. Nagyon rámenős srác és cseppet sem zavartatja magát. Sokszor be nem áll a szája. Ő az az ember volt, aki egyenesen megmondja a véleményét. Nem válogatja meg a szavait. Kerek-perec kimondja a kegyetlen igazságot és nem próbálja szépen beadagolni.

Ugyanakkor tudott komolyan beszélni. Jó hallgatóság volt. Ő nem kezdett általában tanácsot adni, hanem csak meghallgatott. Jó barát volt, még ha már sokszor az agyamra is ment a sok intim tartalmú dumája. Túl őszinte volt ezzel kapcsolatban és nem voltam rá kíváncsi.

- Mi van Maxszal? - kérdezte a pár perc csend után.

- Mi lenne?

- Nem állt beléd?

- Azóta az incidens óta nem is láttam. Hála a jó égnek. Nincs szükségem a kotnyeleskedésére.

- Én nem értem, hogy lehet...

- Ne kezd ezt megint.

- De hát ez már a kőkorszakban történt, amikor még olyan nyomi fejed volt, hogy szétröhögtem magam. Főleg a frizurádon.

- Nagyon vicces. - forgattam meg a szemeim. - Nem értem Landóval miért erőltetitek ezt az egészet.

- Mert kibaszott gyerekesek vagytok mindketten. És együtt fogtok dolgozni.

- Majd egyikőnk sem szól a másikhoz. Ennyi az egész. Bár a holland biztos ott fog belém kötni, ahol csak tud. Nem bír leszállni rólam. Persze másokkal nem ilyen paraszt, mint velem. Talán Oconnal van még haragban, de őt csak kerüli.

we can't be friends (Lestappen ff.)Unde poveștirile trăiesc. Descoperă acum