Yes, you can! (Lando Norris FF)

2.

Lando

Látlak, hallgatlak.

Az jó, az nagyon jó. Akkor minden egyes szánalmas hangüzenetemet meghallgatta. Mondjuk akartam is, hogy hallja, de ha tényleg olyan biztos vagyok benne, lehet nem hordok össze annyi hülyeséget. Tuti azt hiszi, hogy egy bolond gyerek vagyok. Ami igaz, de tökéletesen tudok felnőttként viselkedni. Az elmúlt hónapokban kénytelen voltam kemény álarcot mögé bújni, hogy ne lássák mennyire metört az a sok gyűlölködés, ami felém irányul. Hiába is igyekszem kizárni az egészet, hiába mondja el Kamilla nap mint nap, hogy engedjem el a fülem mellett, hiszen semmi gyűlölni való nincs bennem, mégsem érzem így. Mindig fognak találni valamit, amiért a szájukra vesznek. Ha jó vagyok azért, ha nem, akkor azért. Ha kedvelek valakit azért, ha meg nem... Hagyjuk is. Most csak haza akarok menni, mert tudom, hogy ott mindenki szeret. A repülőn is mindenki szeret. Bár biztos nem annyira, mint George Kamillát, vagy Kamilla George-dzsot, de nem bánom. Jó nézni, ahogy velem szemben ülnek, Kamilla feje a nyurga vállán pihen, én meg csak azért is beszólok nekik valamit, mert nem tudhatják meg, hogy ilyen nyálas vagyok.

-Csoda, hogy nem ázott még el a padló miattatok.. – dünnyögöm nekik egy grimasz kíséretében. Kamilla csak a szemeit forgatja, aztán azonnal visszabújik a telefonjába és valamit nagyon susmorog George fülébe. A térdemre támaszkodva előre hajolok és úgy teszek, mintha én is a telefonommal foglalkoznék, pedig csak hallgatózni akarok.

-Arra gondoltam, hogy hazarepülnék meglepni Timit, jövőhéten úgy sem lesz futam, neki pedig szülinapja lesz.

-Elkísérlek, ha szeretnéd. – George belepuszil egyet Kamilla hajába, akinek széles mosoly ül ki az arcára. Mit vigyorog ezen ennyire? Hát még jó, hogy vele megy. Várjunk, én is megyek!

-Megveszem a repjegyeket, mikor megyünk? -szólalok meg teljesen komolyan és már pötyögöm is az egyik légitársaság nevét a keresőbe. Kamilla feje rögtön felpattan George válláról, a szemöldöke pedig súrolja a gép tetejét. Nem áll jól neki.

-Komolyan hallgatózol, nincs jobb dolgod? -morogja unottan.

-Mi lehet jobb annál, hogy meglepjük a barátnődet? Jön Leila is?

-Persze, hogy megyek! Legyen szó bármiről! -kiabálja a szőke lány egy másik ülésből. Bólintok, aztán a lehető legalaposabban beleásva magam, lefoglalom a jegyeket csütörtök reggelre, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.

-Neked van harmadik neved, Kamilla? -a fejemet vakarva nézek fel rá a telefonomból.

-Te egyáltalán miért akarsz jönni? Ismerlek, Norris! Nem kezdhetsz ki a barátnőmmel! -George a fejét rázza, én pedig a vállamat vonogatom Kamillára nézve.

-Nincs harmadik neve. - vágja rá George határozottan, miközben közelebb húzza magához a lányt, aki durcásan 

-Remek. Amúgy meg, nem hajtok rá, csak megünneplem a szülinapját. – bólintok egyet, mintha tudomásul vettem volna, hogy tabu, pedig nem így van. Mindent meg fogok tenni, hogy soha többet ne hagyjon válasz nélkül. – Kész is! – pár perc múlva feléjük fordítom a telefonom képernyőjét, hogy megmutassam a foglalást.

-A szállást majd intézem én. -mondja George végtelen nyugodtsággal, amitől a mellette ülő lány teljesen bepipul. Nem akarja, hogy mi álljuk az egészet, így Kamilla foglal egy Airbnb-t.

Ha az uticél nem is olyan kecsegtető, mint egy tengerparti nyaralásnál, az utazás oka annál inkább. Alig várom, hogy lássam Timi meglepett arcát, amikor meglát minket. Erősen remélem, hogy nem olyan fajta, mint a mi Kamillánk, hogy képes rácsapni az ajtót valakire. Mondjuk ha olyan szerelmet kaphatnék, mint ami köztük van, akkor felőlem száz ajtót is rámcsaphatnának. Grimaszolva nézem őket, talán túl sokáig is, ahogy kedves kis pillantásokat váltva nevetnek vagy csípkelődnek. Nem mondom, elég fájdalmas, hogy az élet így az arcomba nyomja azt, amire én is vágyom, de túlélem, mert örülök a barátaimnak. Mármint nem Kamillára vágyom, nyugi, arról már letettem. Csak ilyen nyálas szerelmet akarok, amikor valaki mellett teljesen önmagad lehetsz. Fárasztó mindig azt a terhet cipelni, hogy erősnek mutassam magam. Mindenki a vicces, fasza gyerek Lando-t akarja látni, de az sok munka. Amikor Timinek küldtem a hangüzeneteket akkor azt éreztem nem kell tartanom ezt a szerepet, mert neki mindegy melyik Lando beszél. Szóval megint ott találom magam, hogy üzenetet írok neki.