Yes, you can! (Lando Norris FF)

21.

Lando

Bátran ki tudom jelenteni, hogy még nem találtak fel akkora széfet, ami az elmúlt négy hétben felgyülemlett összes negatív gondolatomat elnyelné. Úgy érzem magam, mint egy robot. Teszem a dolgom, de néha nem tudom mi történik körülöttem. Próbálom oltani a tüzet, de az első hétben olyan volt, mintha egy lángoló erdőt próbálnék eloltani egy fél literes vízzel. Aztán még rá is öntöttem egy kis olajat az idióta nyilatkozataimmal. Úgy viselkedek, mint egy sértődött gyerek. Oké, talán az is vagyok, de azt hittem tovább tart az összeszedettségem. Néha azt érzem, hogy egy élet is kevés lenne megszokni azt a figyelmet, ami egy-egy verseny miatt ránk irányul, vagy azt a gyűlöletet, amit egy-egy rosszabb vagy jobb teljesítmény kivált a rajongókból. Vannak jobb napjaim, de sokszor túl nehéznek érzem ezt a súlyt. Ha már egy mondatot rosszul fogalmazol meg, neked esnek. Ha rossz kedved van és csúnyán nézel valakire, már tiszteletlen és gyenge vagy. Nem vagyok gyenge, egyszerűen csak keresem azt az utat, ahol tökéletes egyensúlyban tudom tartani mind a két énemet, ahol tökéletes egyensúlyban él a hétköznapi és a Forma 1-es pilóta Lando. A rosszabb napjaimon is tudom, hogy képes vagyok rá, csak olyankor kell egy kis extra segítség.

De most egyelőre minden este azt kívánom, hogy másnap úgy keljek fel, hogy senki nem ismer... Hogy azzal tudjak lenni, akivel akarok és amikor akarok. Miért kell a médiának mindent megnehezítenie? Miért kell, hogy ekkora cirkusz legyen csak azért, mert Lando Norris vagyok? Miért nem juthat nekem is olyan undorítóan nyálas szerelem, mint a Nyurgának? Nem kell, hogy egyszerű legyen, de mellettem miért nem tud kitartani senki? Mindenki elhagy, mert akkora feneket kerítenek a szerelmi életemnek, mintha én lennék Beyoncé. Miért nem érdekli őket Bottas barátnője, vagy miért nem kutakodnak Lewis életében? Biztos nem egyedül tengeti a napjait... Sőt, le merem fogadni, hogy Nico válása sokkal érdekesebb volt, mint én. Igazán feleleveníthetnék az emberek.

Megfájdul a fejem a miértektől, de csak ezek pörögnek a szemem előtt minden nap, amikor nem arra koncentrálok, hogy vezetnem kell. Ha felveszem a bukósisakot, a problémáim nagy része megszűnik létezni. Akkor csak az van bennem, hogy mennyire imádok vezetni, mennyire imádok versenyezni, és mennyit dolgoztam azért, hogy itt legyek. Szeretem, amikor egybe olvadok az autóval, amikor minden kis rezdülésre figyelnem kell, mert sokszor másodpercek döntenek. Szeretem amikor Will hangja recseg a fülemben, amikor az ujjaim a kormányhoz érnek, ahogy fülsüketítően felbőg a motor és nincs más dolgom, csak a vezetni. Viszont amint kiszállok a kocsiból, minden megváltozik. Úgy kúsznak vissza a gondolatok a fejembe, mint amikor az árvíz átszakítja a gátakat és elönti a várost. Fewtrell feltűnően sokszor kérdezi meg hogy vagyok. Kamilla kellemetlenül csendben van amikor éppen nem munkából adódóan beszélünk. Ha közösen ebédelünk alig néz rám. Nem csak ő, mindenki kínosan kerüli a témát, és ebből elegem van.

-Befejeznétek, hogy úgy néztek rám, mint egy idióta szamárra? -ingerülten ejtem le a villát a kezemből, ami hangosan koppan az asztalon. -Kivéve te, Kamilla. Rám se nézel három hete.

-Ez nem igaz! -csak félig emeli rám a tekintetét, a sötét szempillái alól félve néz felém.

-Beszélgetni akarsz? -Leila megtörli a száját a kezében szorongatott szalvétával, amit utána az asztalra dob és nyikorogva tolja el a székét, hogy felálljon.

-Igen! -vágom rá, de a hangom már közel sem olyan biztos, mint terveztem.

-Az a véleményem, hogy bolondok vagytok! -az étteremben mindenki felénk kapja a fejét, ahogy a szőke lány fennhangon megszólal. George két ujjával az állát simogatja, Max meg a fejét vakarja, mint egy majom, miközben próbálja visszarántani barátnőjét a székbe. -Tudom, hogy most szar barát leszek, meg neked nem kell sajnálat, de igenis sajnállak. Timi úgy szalad a felelősség elől, mintha sprint verseny lenne! Viszont mint a PR-osod, a lehető leghülyébb helyzetbe hozol. Úgy válaszolsz az interjúkon, mint egy rohadt dedós, akitől elvették a kedvenc legóját! Nem tudok már mit  kitalálni, hogy ne azon csámcsogjanak az emberek, hogy mi van köztetek Timivel. Konkrétan minden rezdülésedet képesek vele párhuzamba hozni! Már pózoltattalak gyerekkel, kutyával, parfümmel...